Álomképek 10.

Sok lidércet idéztem meg
A szavak hatalmával,
Vissza nem szívesen mennek
A varázs elmúltával.

Bűvészinasként feledtem
Borzalmakat s a veszélyt,
S kísértetek most felettem
Civódnak a bőrömért.

Bocsáss el, te sötét démon,
Ne szorongass már tovább!
Még sok öröm lehet célom
Járva a rózsák honát.

Hiszen mindig arra törtem,
Enyém légy, bájos virág;
Nem szerethetem? Megtörten
Mit ér éltem, s a világ?

Óh, csak egyszer ölelhetném
Tűzben égő szívemre!
Fájdalmas csókkal illetném
Ajkát, arcát mindegyre!

Csak egyszer hallhatnék tőle
Egy igaz szerelmes szót -
Követnélek mindörökre
Hagyva minden földi jót.

A szellem hajlik a szóra,
S bólintott hátborzolón.
Szép kedvesem, itt az óra -
Kedvesem, szeretsz-e, mondd?