Heinrich Heine: Dalok könyve
Anyámnak, B. Heine-nek, szül. v. Gelbern
II.
Egyszer elhagytalak, nagy őrületben,
A világ végére akartam menni,
Lássam, tudok-e a szerelemre lelni,
Hogy szerelmem szerelmesen öleljem.
Minden utcán a szerelmet kerestem,
Minden háznál kértem kezembe tenni
Kis szerelmi adományt, s nem jut semmi –
Nevettek, s hideg gyűlöletre leltem.
S csak tévelyegtem szerelem nyomában,
Szerelem után, bár sosem találtam;
S hazatértem, beteg halálra-váltan.
Ám akkor elém siettél kedvesen,
És oh! mi ott átúszott a szemeden,
Volt az édes, rég keresett szerelem.
|
|