Heinrich Heine: Dalok könyve
Freskó szonettek Christian S.-nek
III.
Kinevetem az ízetlen, nyers modort,
Mely szembejön, s undok torzképe riaszt;
Kinevetem a rókát, józan pimaszt,
Ki megszimatolt s jelül körbelocsolt.
Nevetek a tanult szamáron, koholt
Tudás erkölcsbíróvá nem teszi azt;
Nevetem, ki nyelvére ostyát ragaszt,
Mégis fenyeget, s nyilába mérget olt.
Mert ha előttünk szép csomag szerencse,
S miszlikbe töri a sors kemény keze,
S így, térdre kényszerítve, leckét ha ad,
És mikor a szív keblünkben megszakad,
Szorító, nyíró nyilalló remegés –
Csak ez segít: a szép, zengő nevetés.
|
|