Heinrich Heine: Dalok könyve
Lírai közjáték 15. >br>
Ostoba világ, vak világ,
Minden nap ízetlenebb!
Azt mondja rólad, szép virág,
Hogy állhatatlan a jellemed.
Ostoba világ, vak világ,
És mindig félreismer téged;
Nem tudja, édes csókjaid, ha lát,
Számon mily boldogítón égnek.
|
|