Gyuszika és a plébános

Fagylaltozás

Hely: pad a parkban, rajta unatkozik a három éves Gyuszika. A falu új plébánosa éppen arra sétál abban a reményben, hogy megismerhet egy néhányat a nyájából. Örömmel látja a magányos kisfiút, most bebizonyíthatja mennyire szerető, törődő ember.

-Hát te kisfiam? Mit keresel itt egyedül?
-Kezicókolom báci, vájom az anucit.
-És hol van az anyuci?
-Ejment piszilni, mindjájt jön azt monta.
-Nem félsz itt egyedül?
-Neeem, anuci azt monta, edik szeme jajtam lesz.
-Hogy hívnak fiam?
-Duszika. Ha anuci méjgesz, akkoj Duszi,
-És most nem mérges?
-Most nem.
-Hogy hívják édesanyád?
-Anuci.
-De édesapád hogy hívja?
-Néha úd, djágám, néha úd, deje ide!
-Na jó, de hol laktok?
-Ott ni, ajja kell menni, akkoj felszálunk a buszja, akkoj medünk a a patikába pijulát venni ész máj otthon is vadunk!
-Valaki beteg hogy pirulát kell venni?
-Neeem, cak anucinak kell, hod ne leden még öcike.
-Hát te ezt honnan tudod?
-Hááát hallottam. A tata kéjdeze anucit, miét szeded azt a szok pijulát, miét ninc ennek a Duszinak még öcike és anuci azt monta, még koján van, Duszi még nadon kici ész pézünk sze nincs já. Tudod mit? Én máj nemszokája medek ovodába!
-Igazán? Ennek édesanyád is bizotan nagyon örül.
-Igen, meg apuci isz, azt monta anucinak, moszt máj mejesztheted otthon a szeggedet. Mi az a mejesztheted?
-Hát, mondjuk felemelni, hajuldozni.
-Jaj azt anuci mindig szokja, mikoj szedi a bojszót meg a babot ész kijabál amikoj apuci odacap neki. Tudod mit? Valamit elfelejtettem, de nem tudom micodát.
-A templomba szoktatok menni?
-Nem szoktunk, apuci azt monta oda cak az med, akinek nincs mász dóga. Báci neked van fiúckák?
-Nekem mindenki gyerekem fiam.
-Ész szeded a pijulát?
-Milyen pirulát? Ja...Nekem nem olyan gyerekeim vannak, a Jézuska bizta rám a gyerekeit.
-Hát akkó a Jézuszkának isz kell pijula?
-Neki nem, Ő mindenható. Tudod mi az a mindenható?
-Neeem, az nem vót a jajzfilmen.
-Az azt jelenti, hogy mindent tud, mindent lát és mindenütt ott van egyszerre.
-Úd mint az anuci?
-Nem éppen, de az is jó magyarázat rá. A Jézuska ad mindent amink van.
-A cokit isz?
-Igen, azt is.
-A fadit isz?
-Azt is.
-De a babot nem a Jézuszka adta, azt Majisz néni adta anucinak mejt biztosz nem szejeti. Nem szejetem a babot.
-Hát mit szeretsz?
-Fadit. Szok, szok fadit, mind szejetem! Vedél nekem fadit, nooo, kéjem szépen báci.
-Gyuszika, nem mondta édesanyád hogy idegenekkel nem szabad beszélni?
-Jaj, ez az amit elfelejtettem, mindig elfelejtem! Akkoj vedél fadit ész utána nem beszélünk, jó?

-Gyuszika, ki az akivel beszélgetsz megint? Mondtam idegenekkel nem szabad...Ja, dicsértessék, plébános úr!
-Jaj anuci, hát ismejed a bácit? Akkoj nem isz idegen! Dejünk a Jézuszkához, ott kapunk fadit ész játékot isz kéjek széééépeeen!

 





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=17062