Ahol ti vagytok, ott széles minden út,
és gumiból vannak a fák,
mi itt a hegyen emlékezünk rátok,
kezünkben gyertya, virág.
 
Összegyűlt újra ezernyi motor,
egyedül tiétek e nyárvégi nap,
csillog a sok króm, a gépünk dohog,
s nehéz a szívünk, mint alattunk a vas.
 
Itt fönn a csúcson közelebb az ég
- idézünk sok új és régi nevet –
gyertyát és szalagot lobogtat a szél,
mi így őrizzük az emlékeket.
 
Ti leszúrtátok végleg a vasat,
de szívünkben éltek tovább,
ahol ti vagytok, széles minden út,
és gumiból vannak a fák.