A lombok között szél zihál
és tépett szárnyú angyalok
reszketve súgnak új imákat:
Törvényt Urunk, törvényt, erőt,
hogy lerázhassuk unt igánkat.
A lombok között szél zihál,
a porban rongy plakátok úsznak,
jajong már, ki tévútra tévedt,
bocsánatáért esd az Úrnak:
Látod Urunk, velünk kiszúrtak.
A lombok között szél zihál,
nagy förgeteg lehet belőle,
ma még csak halk a jaj, nyögés,
de orkán lehet már jövőre.
De mondd, kinek megy rá a bőre?