És gondolj rám, mikor a friss cipó,
illata száll, s a héját eldobod,
a kutyád húson, drága tápon él,
és meg sem enné, ha elé rakod… 

Ha kertedben a fű magasra nőtt,
s a hőségben a munka csak  marad…
csak gondolj rám, én itt várom az utcán
egyetlen hívó parancsod, szavad...

Ha nem látsz már, talán a partra mentem,
ahol kő is van és nem csak homok…
Rád gondolok, hogy talán észrevennél,
ha betörnek a fényes ablakok…