Tompa fények

A szobában vonagló, apró tompa fények,
az ágyon beteg hörög, kínozza az élet.
forróláz gyötri, cserepes ajka úgy szenved,
akár a sivatagban szomjas föld, felreped.

teste - lelke éhezi a megváltás percét,
ereje nincs, nem tudja felemelni kezét.
Beesett szemeit látomások zavarják,
arcán könnyek, rettegés és bágyadt szótlanság.

Fáradtan készül már a végső, hosszú útra,
sovány termete hever az ágyon elnyúlva.
Ablaka függönyét, itt-ott töri át a Nap,
míg életéből csak elfújt, gyertyacsonk marad.