Selymes tapintás
Forró nyári nap volt. A forróságtól izzott a levegő. Enyhet csak az est hozott, mikor magára öltötte a csillagos köntösét. A levegőt a széna és az estike balzsamos illata bódította. Sétálni indult a fiú és a leány. Kéz a kézben élvezték a jó levegőt, vérük is felforrósodott, s a széna illata odavonzotta őket a kazalhoz. A szenvedély úgy elhatalmasodott rajtuk, hogy máris a friss illatú, selymes szénán találták magukat.
A vágytól, szinte letépték egymásról a ruhát, s összefonódtak, akár két szőlőinda.
A csóktól kipirult arccal élvezték a belőlük kitörő szenvedély. A fiú gyöngédsége határtalan volt, a lány érezte, hogy eggyé válnak és csak repülnek, repülnek a gyönyör
csodálatos mezejére. A széna illata keveredett testük szerelmi illatával. A fiú boldogan ölelte és a lány selymes tapintású bőrén gyöngyszemként gurultak az izzadságcseppek. Boldogan bújt a férfi erős karjába. Határtalan ez az érzelem, ami összekötötte őket. A csillagos ég, a széna és az estike bódító illata elálmosította mindkettőjüket. S az álom mezején folytatták gyöngéden a mámorító szerelmüket.
|
|