Lyza Zsolcai

Jó látni férfi és nő hatalmas szerelmét

kivirágozva lelkük felhevült gyönyörét.

Ezt hazugság, félelem nem árnyékolja még

lobog bennük, mint a tűzbe borult alkonyég

 

A szerelem mélyen a lelküket felásva,

érzelmet ontva, mint az illatát a hársfa.

Szenvedély követeli reszketve jutalmát,

izzó szívük vágyát boldogan kimutatják.

 

A néma csönd most gyöngéden lelkükre szakad,

hömpölygő folyama bájt rejt éj leple alatt.

Bennük lobog erdők mámoros aromája,

hevesen sodorja őket szerelem árja.