10.

 Nagy csend ereszkedett a környékre, mintha minden egyes fűszál tudta volna, hogy itt bizony komoly dologról van szó.
Attila egy hűs üdítő társaságában elszívott egy cigarettát, így adta meg a hallgatóságot.
Nagyon kíváncsian várta barátja minden mondatát. Tudta, hogy bár a prostituáltakkal való segítsége nem sokat ért, de ha szívügyekről van szó, abban csak ő adhat tanácsot. Szinte bárkinek. Zoli pedig alapos segítségre szorult ez ügyben.
- Na, hallgatlak drága barátom – helyezte magát kényelembe a fiú, miközben feszülten figyelt.
- A következő történt – köszörülte a torkát Zoli – Ha jól emlékszem, folyamatosan piszkáltatok a súlyomat illetően…
- Csak vicceltünk te bolond! – mentegetőzött Ati – Komolyan vetted?
- Nem ez a lényeg, tudom! – tisztázta a helyzetet a nagydarab srác – Szóval én elhatároztam, hogy le fogok fogyni, és elfogadhatóvá teszem magam. Még számotokra is.
- Eztán? – türelmetlenkedett barátja.
- Lenn a telepen van egy kondi terem. Lementem nem kicsit félve, és beiratkoztam. Nagyon kedvesen fogadtak, kaptam külön edzőt is minden. Aki ezzel foglalkozik, tudod?
- Jaja! – kortyolt italába Attila.
- Ő készített egy edzésprogramot, és azt csinálom jó ideje. Nagyon nehéz volt betartani a dolgokat, de a napok múlásával minden kicsit könnyebb lett – lelkendezett.
- Ez látszik is rajtad, de a szerelem, hogy jön ide?
- Az meg a másik – komorodott el fejét vakarva a srác.
- Reggel hétig én itt vagyok.
- Hol is kezdjem? – húzta a száját.
- Ha kérdezek könnyebb? – ajánlotta fel Attila.
- Azt hiszem! – lelkendezett Zoli.
- Hol ismerted meg?
- A teremben az első nap.
- Hogy hívják?
- Melinda.
- Beszélgettél már vele?
- Igen, elég sokat.
- Miről?
- Tudod, ő is egy molett hölgy – pirult el.
- És akkor mi van? – nyugtatta barátja – Ezzel kár is foglalkoznod. Szóval?
- Ő is ott edz, mert fogyni akar. Már az első alkalommal nagyon megtetszett, és mindenáron oda akartam menni hozzá, de valaki állandóan ott koslatott körülötte. Vagy az edző, vagy valami haverja, vagy valaki.
- A kurvázástól nem félsz, de ha le kell szólítani egy csajt, attól berezelsz? – döbbent meg Ati.
- Ez nem ilyen egyszerű. Kicsit sem. Megijedtem – vakargatta újra a fejét.
- Mi volt eztán?
- Végül adódott egy lehetőség, és odamentem hozzá. Talán nem voltam annyira béna. Kedvesen fogadott, csupa mosollyal – áradozott.
- Mit mondtál neki?
- Szokásos dolgok. Új vagyok, meg adjon nekem tanácsot a személyi edzővel kapcsolatban, meg ilyenek. Nem árultam el magam – dicsekedett.
- Hát, ami azt illeti… Ezzel árultad el magad igazán – törte le a szarvát Attila.
- Most miért? – háborodott fel.
- Haver, ki kérdez ilyen ökörséget egy nőtől? Csak az, aki azt akarja a tudtára adni, hogy szívesen randizna vele. De nincs miért aggódnod.
- Ezt, hogy érted? – lepődött meg.
- Ha közömbös lettél volna számára, gyorsan elhajt valami módon – mondta Attila, majd barátja láthatóan elgondolkodott:
- Alighanem igazad van, elég hülye lehettem.
- Félre ne érts! – nyugtatta azonnal – Ebből nagy előnyt is lehet kovácsolni. Mit mondott?
- Először kedvesen elhajtott, majd miután hátat fordítottam volna, utánam szólt.
- Mit?
- Hogy edzés után szívesen segít megbeszélni a dolgokat, ha megvárom – vigyorgott.
- Bingó! – csapott a pultra vidáman Attila – Hatalmas az előny!
- Kösz. Utána tényleg jót beszélgettünk, sétálgattunk. Kiderült, nincsen senkije.
- Azért a mondvacsinált téma is szóba került?
- Nem nagyon.
- Nem is baj – mondta egykedvűen Ati – Azóta?
- Többször is találkoztunk és dumáltunk. Nagyon jól megvagyunk, de nem történt még semmi sem. Azt hiszem rám vár…
- Rám nem várhat – állapította meg Attila.
- Akkor most segíts, hogy mit tegyek? – nézett kérdőn Attilára.
Attila ekkor láthatóan elgondolkodott, és újabb szál cigaretta után nyúlt.
- Kész vagy a válaszra?
- Igen! – lelkendezett.
- Lehet, hogy nem lesz ínyedre…
- Nem baj, mondd! Mit tegyek? – kérdezte türelmetlenül, miközben Attila a füstön át mélyen a szemébe nézett, és így szólt:
- A világon semmit – vágta oda természetesen. Zolit alaposan meglepte a válasz, félig elmosolyodott, félig komollyá vált, majd nehezen ugyan, de ő is megszólalt
- Úgy érted, jó amit csinálok? Hogy nem csinálok semmit? Vagy tegyek úgy, mintha azt csinálnám amit ő elvár, közben mégsem csinálok semmit és a „valamit csinálástól” is visszalépek hirtelen? – nézett kissé büszkén Atira, aki kezéből még a cigi is kiesett a furcsa elméletet hallva.
- Hát… Nem egészen erre gondoltam – válaszolt felkapva a cigit, miközben már ő maga is elbizonytalanodott.
- Akkor?
- Egész egyszerűen a következő találkozó alkalmával a legalkalmasabb pillanatban kapd le a csajt! – ajánlotta.
- Üssem le? – hökkent meg.
- Ne úgy „kapd le” te marha! – fogta a fejét Attila – Ebben az értelemben csókold meg! Öleld át a derekát gyengéden, hajolj közel hozzá, és gyengéden adj egy puszit a szájára – mondta a jónak ítélhető tippet.
- És ha ez neki nem tetszik?
- Tetszeni fog.
- De ha mégse?
- Legfeljebb elküld a francba, de ez kizárt! Mikor találkoztok legközelebb?
- Jön a hétvégén vacsorára hozzám – büszkélkedett, s ezen Attila alaposan meg is lepődött. Ha már itt tartanak, akkor nem lehet nagy ügy az a kis csók.
- Ez komoly? – nyíltak nagyra Ati szemei.
- Jaja!
- De nem pacalt, csülköt, pörköltet vagy ilyesmit főzöl?
- Hülye, hát fogyózunk! – háborodott fel – Hal lesz.
- Tengeri?
- Az. Abszolút ehető cucc. A nevét most nem tudom.
- Akkor viszont végképp semmi mondandóm nincs számodra. A lehető legjobb helyet megteremtetted, már csak fel kell raknod a koronát teljesítményedre. Lágy zene?
- Lesz.
- De nem valami vad rock, ugye?
- Másom nincs.
- Akkor szerezz valami laza zenét, mert a csajok többsége azt kultiválja. Gondolom nem Iron Maiden-re akarsz smacizni?!
- Nem éppen – gondolkodott el.
- Na látod! Minden adott a teljes sikerhez, és meg is lesz. Hozzám egyszer sem jöttek házhoz, te meg kapásból elintézted, és jól! – veregette meg barátja vállát ezzel lelket öntve belé.
A következő percekben minden egyes momentumot átrágtak.
Attila a lehető legjobb tanácsokkal látta el barátját, miközben ő is elképzelte magát ugyanabban a helyzetben Angélával.
A következő napi szabadság így viharos sebességgel érkezett.
Attilának szükséges volt némi gondolkodás, így a már megszokott bevásárlóközpont megszokott kínai éttermébe találta magát…

folyt.köv.