24.

 Tamás és Klaudia bravúros szökésével egy időben zártkörű megbeszélés zajlott a rendőrpalotában.
Ezen a megbeszélésen összesen négyen összegezték a konténerrel kapcsolatos dolgokat.
Szabados József, Alessandro Corradi, Kaszás és Virgonc talán a leginkább érintett és legtöbbet tudó személyek voltak az ügyet illetően.
Szabados a széken ülve gondterhelten bajszát dörzsölgette, míg Alex életunt ábrázattal gyújtott rá.
Kaszás most is nagy érdeklődéssel bámulta a Róma jelképét ábrázoló öngyújtót, miközben Virgonc feszült figyelemmel várta a történéseket.
- Mondja, egy órát sem bír ki cigi nélkül? – nézett Szabados az olaszra – Teljesen bebüdösíti a termet!
- Biztos találni légfrissítőt az épületben – válaszolt rezzenéstelen arccal az olasz – Ha már itt kell maradnom, legalább ebbe ne szóljon bele – folytatta a csendes piszkálódást Corradi.
- Olaszországban is ez a menő? Nyomozók az asztalnál ülve a megbeszélés kellős közepén egymás képébe fújják a füstöt? – köhintett Szabados.
- Nem! Olaszországban menő dolog megoldani az ügyeket – vágott vissza – Mellesleg maguk miatt nem lehetek ott az egyenes kieséses szakasz első meccsén Rómában!
- Úgyis szívtok a németektől! – piszkált oda Kaszás is.
- A Stadio Olimpico-ban esélyük sem lesz a Fritz-eknek, ebben biztos lehetsz – vigyorgott kajánul Alex.
- Elég! – vágott közbe Szabados – A mi meccsünk nem az Olimpicóban van, hanem jelenleg ebben a teremben, világos? – nézett szigorúan.
- Sí, signore! – válaszolt gúnyos, olasz stílusban Corradi.
- Rendben. Akkor kezdeném – mondta Szabados.
- Vaffanculo, signore! /(Bekaphatja, uram) – pimaszkodott továbbra is Corradi, mivel úgysem érthetik, mit mond. Ezt követően Kaszás szólalt meg Alex-re nézve:
- Ti conosco stanco, ma ora facciatura finita!/ (Tudom, hogy unod, de essünk túl rajta!) – válaszolt olaszul Kaszás. Alex megdöbbent, majd csak ennyi szólt az elégedetten vigyorgó Kaszásnak:
- Questo sarebbe un inganno? Non male! / (Ez lenne a megtévesztés? Nem rossz!) – ismerte el az olasz, majd Szabados megunván a csevegést közbevágott:
- Se completato, sono disposto a dimenticare che ho sentito! / (Ha befejezték, hajlandó vagyok elfelejteni a hallottakat!) – érkezett a meglepett közbeszólás.
Kaszás és Alex is „leesett” állal bámult a magát büszkén kihúzó Szabadosra.
Corradi kicsit zavartan ennyit mondott:
- Meg… Megtenné, hogy felvilágosít minket? – vigyorgott.
- Kész örömmel – bólogatott Szabados – Nos, a konténer tartalma újabb kérdéseket vetett fel – kulcsolta össze kezeit elgondolkodva.
- Ez nem lep meg – nyugtázta Alex a tőle megszokott stílusban.
- Kérem, ezúttal kíméljen meg a megjegyzéseitől – utasította rendre a fegyelmezetlen olaszt.
- Én csak csendesen lapulok – emelte megadásra kezeit egy flegma mosoly kíséretében.
- A helyzet a következő – kezdett bele – Amit talán még maguk sem tudnak, nem egy „szokványos hullagyűjteménnyel” van dolgunk – fogalmazott kissé nyersen.
- Már az sem teljesen „hétköznapi”, hogy így felkoncolták őket. Lehet ezt még fokozni? – hitetlenkedett Virgonc.
- Lehet! – mondta határozottan főnöke – A helyzet az, hogy nem csupán felvágták az áldozatokat. Van valami közös bennük, valami, ami összeköti őket! Nem találomra válogatták ki őket, és nem is egy eszeveszett vérengzésről van szó! – háborodott fel.
- Eszem ágában sincs megzavarni a magyar nagyfőnök magánszámát, de elárulná mi a fasz folyik itt? – érdeklődött meglepő illedelmességgel az olasz zsaru.
Szabados erőltetetten elmosolyodott, majd alaposan végignézett a három keményfiún, majd elmondta a lényeget:
- Az összes áldozaton nemrégiben műtétet hajtottak végre.
- Úgy érti, még a haláluk előtt? – dőlt előre komolyabb ábrázattal Alex.
- Pontosan. Mind az országos kardiológián feküdtek, és mindenkin szívműtétet hajtottak végre – mondta higgadtan.
- Miféle szívműtét volt ez? – csillant fel Kaszás érdeklődése is.
- Mű aorta billentyűt kaptak, mert az „eredetijük” valami módon elszakadt, esetleg megrágta valami húsevő baktérium, vagy ilyesmi. Nem vagyok orvos, nem tudom. De tény: Mindegyikük testén kivehető az előző műtéti heg, amelyet abban a kórházban hajtottak végre. Ezek után nem is kérdés, hogy valamit bennük kerestek az elkövetők – halkult el a reakciókat várva, és természetesen Alex szólalt meg először:
- Akkor most egy kis eligazítást kérnék öntől, uram…
- Mily meglepő! – vigyorgott most Szabados – Az olasz sztárzsaru nem ért valamit?
- Hát… - vakarta meg a fejét – Ritkán, de előfordul…
- Mi a kérdés? – tért vissza a lényegre a magyar.
- Szóval, engem valamiféle biológiai fegyver miatt hívott ide, ha jól emlékszem. Igaz? – várta az egyetértést Corradi.
- Igen – bólogatott Szabados.
- Most pedig egy konténernyi halottal van dolgunk, akiket nem csak magával a „vágással” gyilkoltak meg, hanem azt megelőzően életmentő szívműtétet is végrehajtottak mindegyik áldozaton, igaz? – elemezte a történteket.
- Igaz – bólogatott most is Szabados József.
- Nem kell nagy jóstehetséggel bírnom ahhoz, hogy kitaláljam: Maguk azt hiszik, hogy a „Lapuló halál” elnevezésű biológia sorscsapás, és a szétkaszabolt szívműtött áldozatok között valamiféle megmagyarázhatatlan összefüggés van, igaz? – hadarta el.
- Mire akar kilyukadni? – ráncolta szemöldökét főnöke.
- Azt gondolják, hogy a „megoldó képletet” valaki magában hordozza, méghozzá a szó legszorosabb értelmében. Jól sejtem? – nézett válaszra várva Szabadosra, aki nagy nehezen ennyit tudott kinyögni:
- Igen… Talán…
Az elhangzott két szó után Alex Corradi hitetlenkedve nézett hol jelenlegi felettesére, hol pedig a szintén önmagában kérdéseket feltevő Kaszásra, és a látszólag roppant mód megdöbbent Virgoncra.
A többiek arcának feltérképezése után Alex jóízűen, és enyhén gúnyosan nevetni kezdett. Felettese nem is tűrte sokáig:
- Elmondaná, mi olyan kurvára vicces? – nézett rá szigorúan.
- Nem semmi, amit itt most elmondott, de komolyan! – nevetett továbbra is – George Lucas magához képest tejfölös szájú taknyos kölyök! Ebből kéne filmet csinálni, nem a Star Wars-ból! – nevetett.
- Jól szórakozik? – érdeklődött Szabados.
- Tudja, eszembe jutott, megvan! A konténer lesz a birodalmi lépegető, oké? De még mielőtt bárkit is elpusztíthatna, jön Kaszás Skywalker, és Obi Van Virgonc Kenobi, hogy Szabados Yoda Józseffel karöltve megmentsék az emberiséget a rájuk leselkedő veszélytől! Na, mit szól? – kérdezte folyamatos vigyorgás közepette.
- Maga egy állat! – állította fel a diagnózist Szabados, majd mielőtt újabb álláspontfoglalás hangzott volna el, egy csodaszép hosszú szőke hajú fiatal hölgy valósággal berontott az ajtón egy telefonnal a kezében:
- Uram, nagyon fontos! – rohant oda Szabadoshoz az izgatott nő.
- Nem megmondtam, hogy ne zavarjon! – förmedt rá.
- Elnézést uram, de ez tényleg fontos, beszéljen vele! – könyörgött szinte a nő, majd Szabados nagy kegyesen kezébe vette a telefont, miközben a szemrevaló teremtés Alex „levetkőztető” tekintete közepette az ajtó felé indult:
- Hölgyem, tudnia kell, hogy engem bármikor zavarhat – kacsintott a nőre, aki bár mosolyogni nem mert, de látszott rajta, hogy tetszik neki a bók.
- Nyugodtan visszateheti a szemgolyóit Corradi, ő a titkárnőm – szólt rá a nagyfőnök.
- Megadná a számát? – viccelődött továbbra is, amin már Kaszásék is jót nevettek.
Szabados mit sem törődve most embereivel, a telefonnal foglalkozott:
- Itt Szabados József! Miben segíthetek? – szólt bele nyugodtan, és legnagyobb meglepetésére egy roppant ideges, feszült hang válaszolt vissza a vonal túlsó végéről:
- Neumann Tamás vagyok a Honvéd utca nyolcból, Honvéd nyolc! Pár perce megtámadott minket öt állig felfegyverzett férfi, és majdnem megöltek minket, de az egyikükkel sikerült végeznem…
- Állj, nyugalom, nyugodjon meg ké… - próbálkozott Szabados de hiába.
- Hogy a faszba nyugodnék meg, ne vitázzon velem maga barom! Kinyírtam egyet, ott fekszik a garázsomban, jöjjenek értünk, nem vagyunk biztonságban – mondta folyamatosan.
- De hova? Egyáltalán hol vannak most? – állt fel Szabados a székéből, és a többiek is észrevették, hogy valami nagyon nincs rendben.
- A kardiológia az egyetlen biztonságos hely, ott leszünk a kórházban, ahol engem is műtöttek! Siessenek! – csapta le a telefont Tamás.
- Picsába! – mérgelődött Szabados.
- Mi történt? – kérdezte izgatottan Corradi, miközben Kaszásék is felálltak a székből:
- Valamilyen Tamás volt az, akit meg akartak ölni elmondása alapján. Összevissza beszélt, aztán meg lecsapta. A Honvéd utcában lakik, állítólag megölte az egyik rosszfiút, most pedig a kardiológiára tart, hogy oda menjünk érte! – mondta izgatottan. Alex nyelt egy nagyot, majd visszakérdezett:
- A kar… Kardiológiára?
- Igen, nagyokos! – mondta kissé dühösen Szabados – Most már nyugodtan letörölheti azt az elégedett vigyort a képéről! – vágott vissza.
- Indulnunk kellene! – vágott közbe Virgonc.
- Igaz! Maguk hárman menjenek a kórházba a fiúért! – adta ki az utasítást.
- Maga hol lesz addig? – kérdezte Alex.
- Pár emberrel kimegyünk a házhoz, ellenőrizzük, hogy igazat mond-e a srác! Van még kérdésük?
- Nincsen! – vágták rá szinte egyszerre.
- Akkor indulás! – adta ki a parancsot Szabados…

folyt.köv.