32. 

A kicsiny kunyhóban Szabadossal kiegészülve újra összeültek a legérintettebbek.
Klaudia forró kávéval kínálta Szabadost, míg a többiek teáztak.
Szótlanul, kíváncsian várták, hogy a főzsaru végre megszólaljon, és vázolja a tervet.
Az első számú bűnüldöző nem sokáig váratta a többieket:
- Sajnos nem sok mindent sikerült kiderítenünk, de egyet s mást azért megtudtunk – kortyolt kávéjába Szabados.
- Éspedig? – türelmetlenkedett Alex.
- Bármily hihetetlen is, a kardiológián azon a szinten működnek a biztonsági kamerák – tájékoztatta őket.
- Ezt még magam sem tudtam – erőltetett némi vigyort az arcára Csatári doktor.
- A férfi, aki megölte a lányt, a „Lavina” becenévre hallgat – mondta Szabados olyan természetességgel, mintha a többieknek tudniuk kellene bármit is.
- És rendes neve is van? – kérdezett vissza Kaszás.
- Bizonyára igen, de azt sajnos nem tudjuk – mondta kicsit szégyenkezve Szabados.
- Mi van még? – sürgette ismét Alex.
- Szóval ez a férfi viszonylag csendesen intézi az ügyeit. Olykor-olykor felbukkan, lemészárol valakit, vagy valakiket, aztán tovább áll. Eddig lehetetlenség őt elkapni – ismerte el a főnök.
- Egy ilyen patkány, hogyan lehet még mindig szabad? – mérgelődött Tamás.
- Lavina feltűnt már pár helyen – köszörülte meg a torkát Szabados – Brüsszel, Milánó, Malaga, Kijev, Eindhoven, sőt, egyszer Bangkokban is csúnya kaszabolást végzett – sorolta.
- Most pedig Budapestre jött – bólogatott Alex – Valaki felbérelte, hogy szerezze meg a kártyát, igaz?
- Valóban – helyeselt Szabados – De nem csak ő van itt, hanem több csúcskategóriás bérgyilkos is, akik mind ugyanazt akarják.
- Ki a megbízó? – haladt egy kicsit előre Alex.
- Pontosan nem tudni, de minden bizonnyal az oroszok állnak a háttérben.
- Ez feltételezés, vagy biztos információ? – kérdezett bele az eddig csendes Virgonc is.
- Ez egészen biztos! – vágta rá határozottan – Az oroszok fejlesztették ki ezt a billentyűt, amely most a fiatalembert élteti – mutatott Tamásra.
- És a gyógytornász? – jutott eszébe Kaszásnak.
- Makacsul kussol – válaszolt Szabados.
- Én megtöröm! – állt fel dühösen Tamás is – Engedjék, hogy beszéljek vele!
- Még csak az hiányzik! – intette le Alex, majd Tamás sértődötten visszaült.
Szabados pedig folytatta:
- A pontos terv az, hogy most kivisszük innen a fiút! – nézett hol Tamásra, hol pedig embereire – Elvisszük egy, a várostól távolabb eső helyre, ahol megfelelő körülményeket biztosítva a doki eltávolítja belőle a billentyűt.
- Ez eddig mind szép, és jó, de ezzel még akkor sem ér véget a történet – vázolta Alex.
- Valóban nem, de legalább a „lapuló halál” utolsó darabkája már nem lesz ott Tamásban. Szigorú őrizetet kapnak mind a ketten, amíg el nem kapjuk a rohadékokat. Mást egyelőre nem tudok tenni sajnos – vallott Szabados.
Tamás és Klaudia szinte egyszerre, gondterhelten sóhajtottak egyet:
- Ugye lesz valaki ott a műtétnél, hogy Dr. Frankenstein ne akarjon megint okoskodni? – nézett a fiú dühösen Csatárira.
- Természetesen – vágta rá Szabados.
- Tudom, hogy nagyon utálnak, és meg is értem magukat – mondta őszintén Csatári – Ugyanakkor remélem, hogy egyszer megbocsátanak majd nekem. Semmi rosszat nem akartam, bármilyen furcsán is hangzik – sütötte le bűnbánóan szemeit az orvos, de a házaspár inkább nem is szólt hozzá.
- Ezt majd később! – állt fel Szabados – Indulnunk kell! – mondta, majd mind felálltak, és pár perccel később kiléptek a kunyhó ajtaján.
Tamás, Klaudia és Csatári a többiek biztos takarásában sétált már távolabb a háztól.
Alex, Kaszás, Virgonc és Szabados úgy védték saját testükkel a többieket, mint még életükben talán soha senkit.
- Messze van a kocsija? – érdeklődött Alex.
- Az út mellett hagytam. Pár perc, és ott is leszünk – válaszolt Szabados.
Néhány lépéssel később Alex megállt, és baljósan nézett körül. A varjak ijedten röppentek fel az ágakról, de látni semmit nem lehetett:
- Mi az? – kérdezte Tamás az olaszt.
- Valami nem stimmel – válaszolt.
- Túl nagy a csend – nézett körbe a már régóta oda járó Virgonc. És ha valaki igen, hát ő alaposan ismerte már a területet.
- Miért, minek kellene lennie egy erdőben? – kérdezte Szabados.
A következő percben lövés dörrent valahonnan a fák mögül:
- Földre! – rántotta le ösztönösen Tamásékat Corradi, miközben mindenki azonnal a földre dobta magát.
A zsaruk természetesen azonnal fegyvereik után kutattak, majd Kaszás szólalt meg idegesen:
- Virgonc, hol tudnak megbújni? – kérdezte, de válasz nem érkezett – Nem hallod, Virgonc? – nézett óvatosan hátra Kaszás, és csak ekkor vált számára világossá minden:
Egyedül hosszú hajú társa maradt talpon. Virgonc a kezét erősen nyakához szorította, de szemeiből már a lemondás tükröződött, miközben nyakából a vére hevesen szökni kezdett ujjai között.
Közben Alex és a többiek is óvatosan megfordultak, és látták, amint a kőkemény kommandós már holtan esik össze.
- Virgonc! – üvöltött Kaszás, majd megfeledkezve magáról fel akart kelni, de Alex gyorsan rávetette magát.
- Maradj! – förmedt rá, miközben Tamás is védeni próbálta Klaudiát.
- Vissza a házhoz! – kiabálta Szabados, majd tüzelni kezdett a semmibe, miközben a többiek megpróbáltak valamelyest gyorsan visszatérni a menedékhelyre.
Természetesen a megbénult Kaszást volt a legnehezebb elráncigálni halott társa mellől, miközben újabb lövések dörrentek:
- A kurva életbe! – esett el Szabados – Eltaláltak! – nyögött fel.
- Kapaszkodjon belém! – kiáltott rá Alex, miközben átkarolta főnökét – Vidd be őket Kaszás! – adta ki az utasítást, majd nagy nehézségek árán ugyan, de bejutottak a kunyhóba.
Az erősen vérző Szabados heves levegővételek közepette pihent meg a padlón:
- Hogy a francba találhattak ránk? – kérdezte idegesen Tamás.
- Azt hiszem… Azt hiszem, követtek… - nyögdécselt a sérült főzsaru.
- Ne mozogjon, és ne beszéljen! – szólt rá Alex.
Óvatosan kinéztek az ablakon, és látták, amint lassan előkerülnek a fák takarásából az őket megtámadó rosszfiúk.
Tisztes távolságban a háztól megálltak, miközben Lavina elégedetten gyújtott rá egy újabb cigarettára:
- Innen már nincs menekvés – mondta mosolyogva Lavina a halott Virgoncra nézve.
- Mi legyen? – kérdezte Rómeó.
- Ha nem adják meg magukat, kifüstöljük őket – vázolta a tervet.
A rosszak jelentős túlerőben voltak, kiegészülve öt újabb taggal.
Alex és a többiek pedig kétségbeesetten törték fejüket az eddig védelmet nyújtó kunyhó fogságában…

folyt.köv.