A Sárkány Lovagrend I/1
A Sárkány Lovagrend
„… termete nem magas, de igen izmos és erős, külsőre kegyetlen és félelmetes, sasorra igen nagy, tág orrlyukakkal, arca pedig sovány és sápadt, hosszú szempillái tágra nyílt kék szemeit övezték, fekete és sűrű szemöldöke fenyegetővé tette nézését, bajuszán kívül arcát és állát borotválta. Kiugró homlokcsontjai növelik fejének méreteit. Magas tarkóját bikáéhoz hasonló nyaka kötötte széles vállaihoz, melyre fekete, göndör hajfonatok hullottak.

II. Pius pápai követe III. Vlad Tepesről, azaz Drakula grófról – 1462 –
I. fejezet

A jók, a rosszak, és az író

1.

Több mint hatszáz évvel ezelőtt Luxemburgi Zsigmond és második felesége, Cillei Borbála megalapították a Sárkány lovagrendet.
Az 1408. december 12-én alapított rend jelképe a magát a saját farkával megfojtó sárkány volt.
A szimbólum azt a pillanatot jelképezte, amikor egy lélek képes volt önmagát is feláldozni azért, hogy másokon segítsen. Az alapítás inspirálója az akkor már létező Szent György lovagrend lehetett.
A rend az igaz hit védelméért küzdő vitézek kitüntetése céljából született. Védőszentnek Sárkányölő Szent Györgyöt, és Szent Margitot választották.
Szent György volt Szent Mihály földi megtestesítője a Sárkány elleni harcban, s utóbbi taszította le az Isten ellen fellázadó Sátánt a pokolba.
A rend két fokozatból állt:
Az elsőt huszonnégy tag alkotta, a sárkányt és a keresztet viselték, míg a második maga a sárkány volt.
A rendhez való tartozást a pajzs körül elhelyezkedő sárkány körben övezi.
Zsigmond pecsétjén, és címerein is megjelenik a lény, sőt, 1755-ben a nagyváradi székesegyház feltárása során épp egy sárkányt ábrázoló arany ékszer alapján azonosították Zsigmond sírját.

1431-ben Zsigmond bővítette a rendet, így került sorai közé II. Vlad is, aki később felvette a draco, azaz sárkány melléknevet, amely a román nyelvben ördögöt is jelentett. Később fia, Vlad Tepes is felvette a félelmetes és hírhedt nevet, a Drakulát.
III. Vlad Tepes 1431. november 8-án született Segesvár erdejében. Testvére, Vlad Mircea 1427-ben, féltestvére, III. Szép Radu pedig 1437-ben látta meg a napvilágot.
Vlad édesapja 1436-ban Havasalföld uralkodója lett, és az akkori fővárosba, Tergovistyébe költözött, ahová fiai is követték. Vlad apja megígérte a szultánnak, hogy a vazallusa lesz, ezzel megelőzve egy inváziót.
Az egyesség értelmében két fiatalabb fiát túszul adta, így azok Oszmán birodalomba kerültek. Az itt töltött évek jelentősen befolyásolták III. Vlad életét, mivel az oszmánok gyakran kínozták önfejűsége miatt.

1477-ben a lázadó bojárok meggyilkolták apját, minden bizonnyal Hunyadi János parancsára. Ugyanebben az évben az idősebb testvért, Vlad Mirceát Tergovistyében előbb megvakították, majd elevenen elégették.
III. Vlad kiteljesedése ekkor vette kezdetét. 1456-ban megkaparintotta Havasalföld trónját, majd karóba húzatta apja fő gyilkosait.
Uralkodása alatt a lopásért is karóba húzás járt, de különösen kedvelte a testcsonkítást és a nyúzatást is. E téren fantáziája határtalannak bizonyult.
Egy legenda szerint egyszer vendégségbe hívta Tergovistye koldusait és szegényeit, majd megkérdezte, szeretnének-e örökre megszabadulni a szegénységtől?
Az igenlő válasz után pedig rájuk gyújtatta a termet.

1459-ben beszüntette az adófizetést, egy évvel később pedig új szövetséget kötött Mátyás királlyal a törökök legnagyobb elégedetlenségére.
Az elfogására küldött Hamza basát kézre kerítette, majd karóba húzatta, Tergovistye vára körül pedig egész karó-erdő díszelgett.
1461-ben és 1462-ben szörnyű tömegmészárlást hajtott végre: harmincnyolcezer törököt gyilkoltatott le a Duna mentén.
A törökök sem késlekedtek sokáig a válasszal, II. Mehmed szultán háromszoros túlerővel támadta Vladot, aki Tergovistyéig felégette a falvakat, és megmérgezte a kutakat.
A végső csapást egy szörnyű, ugyanakkor ügyes húzással mérte a törökökre:
Előrenyomulásukban megpillantották Vlad erdejét, a húszezer karót rajta a törökökkel, és ezután a megfélemlített had visszavonult.

Ezt követően a meg nem hódított területet Mehmed szultán Radunak, Vlad öccsének ajándékozta, aki egy hatalmas török haddal megtámadta testvérét.
Radu ügyesebbnek bizonyult, és Arges váráig üldözte Vladot, akinek sikerült Erdélybe menekülnie.
Radu azonban 1462-augusztusában megállapodott a magyar királlyal, és ennek következtében Hunyadi Mátyás bebörtönözte Vladot Visegrádon.
Haláláról sokféle történet kering, a különböző források mind mást említenek.
Egyik szerint 1476-ban kivégezték, mások szerint a hűtlen havasalföldi bojárok gyilkolták meg.
Egyedül abban értenek egyet a források, hogy a feje a törökökhöz került, amit aztán karóba húzva állítottak ki, ezzel bizonyítva hatalmukat az Ördög felett.
Ám ez is csak feltételezés. Holtteste sosem került elő, ahogy ellenségévé vált féltestvéréé, Radué sem.
Napjainkra sok legenda, sok teória látott napvilágot, de mindezidáig egyikről sem bizonyosodott be, hogy igaz lenne.
A törcsvári kastély egy ideig turista látványosságként üzemelt, de 2001-ben végleg bezárták az építményt, és köré kerítést húztak.
Egyesek szerint ezen kastély falain belül található Vlad Tepes holtteste, míg mások még a karóba húzásokat is cáfolják.
Egy dolog azonban biztos a Sárkány lovagrenddel és Luxemburgi Zsigmonddal kapcsolatban: Zsigmond utolsó írásos dokumentuma a XVIII. század elejéről maradt fenn, ez pedig egy ideig a bukaresti egyetemen volt fellelhető.
Később azonban rejtélyes körülmények között a dokumentumokat egy budapesti könyvtárban rejtették el, távolabb Romániától.
A törcsvári kastélyt ugyan lezárták, de a kastélytól nem messze egy Drakula-tábor nevezetű kis táborhelyet építettek a turistáknak. A látogatók kizárólag innen, tisztes távolságból csodálhatták meg hírhedt III. Vlad Tepes „feltételezett” kastélyát…




Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=18964