felvert csenden elnyert vers
Zengzet, melyet e nemzet nem egyezer terhes esztendeje terelt vers-mederbe
Nemzetemre terjeszd, Szent,
kezedet szeretve,
Emeld kebeledre fent,
ellent meglepetve.
Fergeteg-vert lelkeket
kegyelemmel lepjed,
Megszenvedte e nemzet
elteltet, leendet.
Lett hegyekkel keretes
Megyer-vette mezsgye:
Etele-nemzettek nyers
kedve e helyt pezsdje.*
S merre csendet vernek fel
termetes csermelyek,
Eneh-cseperedtek kell
megtelepedjenek.
Kenyeret e nemzet nyert:
mezeje szemezte,
Nemes hegyleve erjedt:
ezt sem ellenezte.
Segedelmeddel sereg
ellent rendre verte,
S neved emlegetve meg
Becshelyet bevette.
Eh, de megvetett rendje
felleg-kebelednek
Kell keservet kerengje
te felgerjedtednek.
Kelt Kelet veszedelme:
ver e helyt meg embert,
S engedelmet nemzet el
kezed-vetten nem nyert.
Nyersen esend zengzete
kegyetlen ellennek
Sereg-vert tetemekre
leszeletelt nemnek.
Kebel veszedelme el,
Megyer, nem feledett,
S benned fel engyermek lel
terhes szemfedelet.
Menekedne persze el
megkergetett, s fedte
rejteket kegyetlen' fel,
leplet meglebbentve,
vele egy tejen nevelt.
S gyermeket elmenet
mely lelketlen felperzselt
terepeken terelt!
Hegyen emelt rend-telep
keserv-pergelt hely lett,
Kedvtelt szerelem helyett
szenvedelem tellett.
Tetem-eresztette nedv
nem engedett teret,
S mert be nem leng lelket kedv,
szemre terhet perget.
Szent, terjeszd nemzetemre
lelked kegyelemmel,
emeld fel kebeledre,
nem verve veremmel.
Fergetegben lelkeket
szeretettel lepjed,
Megszenvedte e nemzet
elmentet, leendet.
*- pezsdítse
Dunakeszi, 2019. 04. 14. 13:00
|
|