ezerkilencszázhetvenhárom
november huszonhatodikán
nagyapám vette a kalapját
rágyújtott s a tornácra kiállt
körbenézett még az udvaron
majd a diófához ballagott
leült csendben a kerti padra
és ott még órákig hallgatott
majd fejébe nyomta a kalapját
felnézett lassan az ég felé
fedetlen fővel mégsem mehet
az ember fia az úr elé
majd felült az égi szekérre
a magas Mennyben őt már várták
hetvenhárom novemberében
így szállt az égbe Grigo Mátyás