hiányzol
hiányzik az ölelésed, minden kis szavad
a nevetésed, mikor szemedbe hull hajad
a mozdulat ahogy poharad szádhoz emeled
és megfeszülnek rajtad az apró kék erek
amikor az asztal felett hozzám áthajolsz
mosolyogsz rám közben s én érzem az illatod
ahogy melled megrezzen hogyha kezemhez ér
és bőrünk alatt száguldani kezd el a vér
amikor a ruhádat magadról leveszed
a csillogó szemed, ha látod, hogy néztelek
hiányoznak az aranyló pihék hasadon
esténként ha fejemet öledbe hajthatom
hogyha rosszat álmodsz és lerúgod magadról
hogy megigazíthassam rajtad a takaród
rád adhassam a kabátomat hogyha fázol
hogy elmondhassam neked, mennyire hiányzol!
|
|