Az elmúlásról

„…mindig van valami az elején a végéből, függetlenül attól, hogy melyik az eleje és melyik a vége.”
Slawomir Mrozek: Az átváltozás

Nem csak néma lesben
Hosszú rímes versben,
De égő két szemedben
- Régen észrevettem.

Nem csak napban, elfogyóban,
Vérben, halkan elfolyóban,
De ott a tenyeredben,
- Én is melengettem.

Nem csak könyvek végén,
Megfent kések élén,
De ott a ráncaidban,
- Meg is simogattam.

És nem csak a búcsúzásban,
Lázas, izzó indulásban,
De ott van, ott a karjaidban
- Örökkön, kiolthatatlan.