HÉV-en

nos Gadamer megbicsaklott
s dadogni kezdett, hangosan
zörgött a HÉV, majd kisiklott,
míg káromkodtak szaftosan,

vagy három putri népe és
mi, jön csörtetve Budapest,
egy pimasz s hanyag legyintés-
sel minket színtelenre fest;

álom: szűk tölcsérbe folyunk,
semmit sem, sehogy se tudunk,
még kisiklik velünk a HÉV,

itt rendet nem lehet rakni,
már ebben kell megmaradni,
legyen a szépség súlyos érv!