nem kísérhet

vissza nem kísérhet senki
a vers már végképp megfogant
nem enged egykönnyen feledni
fényvértből szikrákat lopat

csak pozdorja lett a múltam
rég kényszer fenekén ülök
ha már így-úgy kitanultam
elírt rímekkel vegyülök

s rendre bírkózza a testet
sok tévhit miből kijutott
az igazság megfeneklett
s maradt nekem a köztudott

maradt nekem a köztudott