üresjárat

tudd be a téli időnek
február közepének
a síkos saras némaságnak
vonagló haláltusáknak

a szűkön szedett szerelemnek
üres nadrágzsebednek
a későre kért szavaknak
sok nemtudott tavasznak

a mély és meredek csodák
fagyos kezekkel fognak át
élvezed ne is ne is tagadd
betegre élted már magad

betegre élted már magad

betegre élted már magad