Felfelé hull

„majd jött az éj a vasreszelékkel 
csikorogva zúzott  az idő 
s én ültem: elporladt emlékjel 
hol hullott hullott felfele a kő  „

Vásárhelyi Géza: Az emlékjel

Győznek. Tekegolyó arcok,
Mind egyforma győzelem,
Áthúzott lelkiismeret és
Torzó-gyermekek röpte.
Nevessünk.
Mindörökre.

Délután hármas szomjúság.
Fékevesztett éhség és
Sebbel díszült dárdahegy.
Kicsuk a bent, bentre zár a kint.
A kéz.
Legyint.

Zavaros igyekvés. Zavaros élet.
Zaccban ülünk s hallgatjuk egymást,
Felegyenesedett fájások között-
Hangosan halk koordináták.
Álmaink,
Kiabálják.