átüt az éjszaka, a születés utolsó fázisa, hogy felnőtté romolsz, szakadt szádba- halszájba- vashorgok akadnak mondd akarsz-e? ugye akarsz, ha szeretsz, kitakarsz, indigókék éji dallal, kivörösödött szemembe befested a hajnalt, szétszabdalt pászmáim között vesztett helyzetek, pászítsd és szeress hátha kellhetek még, felsült valóságaimmal, és kisült idegekkel, ezzel a rám valló idegennel, ki kétségtelenül hasonlít hozzám
