Döcögő

„Apa ez mi volt? Cöccenő?”
Sára

Dicc-döcc döccenő,
kerék alá születő,
gidres-gödrös, görbe út,
szélbe’, porba’ ki-be fut.

Dicc-döcc döccenő,
elöl szűk és hátul bő,
elhagyjuk a kalapunk,
dideg-dadog a szavunk.

Dicc-döcc döccenő,
kátyú, verem, kavics, kő,
hepehupa, szakadék,
csikorog a pedálfék.

Dicc-döcc döccenő,
ide s oda terelő,
dimbes-dombos kanyarok,
lötyögnek a csavarok.

Dicc-döcc döccenő,
leelőz ki gyalog jő,
nyiszeg-nyöszög már a lánc,
teszetosza szlalom-tánc.

Dicc-döcc döccenő,
elkel majd a szerelő,
nyolcasokat rajzolunk,
világvégére jutunk.

Világ végéig jutunk,
Onnan is legurulunk.
Elkel majd a szerelő,
Dicc és döcc és döccenő.