A Lármafák égnek

In memoriam Csíki Sándor (1958 - 2014)

„Hogy a mi némü romlások és vérontások az elmult esztendőben abban a kedves Hazánkban estenek, nem mi tanácsinkból, akaratunkból se tettzésünkből lettenek, mert nem hogy romlására; hanem inkább javára s meg-maradására igyekeztünk, sőt kész lettem volna mindenkor még életemnek el-fogyásával is néki szolgálni, ha az idő ugy hozta volna.”
Bocskai István végrendelete (részlet)

Látjátok! A Lármafák égnek(!),
S ti könyvvel, karóval
gyújtsátok vissza ha lángját
a szél, az eső leverné,
vagy az ember elherdálná!
Látjátok! Ritkulnak a szekerek,
s a Bekecs előtt feketedő
ég alatt döglött lovakat
hoz a Nyárád, üres tarisznyájú
halászok lábai elé.
Látjátok?! A válaszolatlan kérdések
romjain, hova kövezetlen
bekötőutak, sövény-keresztezte
ösvények lopakodnak, hasmenéses
purdék, meztelen, dolgukat végzik.
Látjátok!? A Lármafák égnek(!),
s a túlemésztett gondok közt
kell legyen őrzője, olvasója,
mert napjaink nem mi
tanácsinkból, akaratunkból,
tettzésünkből lettenek.