hogy mondjam el
hogy megérts és elhiggy
minden szót mit most lejegyzek
igen messze a józanságtól
és vészesen közel az éjszakához

egy kicsit mindig megbillen a gondolat
könnyen félresiklom és alig-alig
nagy nehezen találok vissza oda
honnan könnyen tékozolt időmmel
és zajos magányommal elkalandoztam

szeretlek szeretlek ez bizonyos
meg nem kérdőjelezhető
kijelentő mód s amennyire tőlem telik
érchangon mondandó és csend legyen előtte
és utána is csak csend legyen

szeretlek harmincöt évemmel
azzal a sok-sok balsikerrel és
érthetetlen hátraarccal aminek tanúja
vagy és voltál a kétségbeeséssel hogy
feledésbe hullok menthetetlenül

szeretlek annyi bohókás szomorúságban
egyezünk hogy vége nincs
s a könyörtelen anyagot ugyanúgy nem érted
ahogy én sem s már úgy hiszem
sosem leszünk elég közel az éghez

szeretlek magadba zárod a mindenséget
lyukas univerzumom széppé formálod
s a végtelenséget s a végtelenséged
folyton titkot fürkésző két szemembe
kéken szikrázó szemeid tükrözik

de hogy mondjam hogy mondjam el
mindezt ilyen messze a józanságtól
ennyire közel az éjszakához
a feledés s a kétségbeesés
hóhérkötelével nyakamban

2008-2015.