Végtelen házasság 53.
Otthoni mozizás
Amikor Billy becsöngetett, Cynthia nyitotta az ajtót. Összepuszilkodtak, aztán a fiú megkérdezte a lányt, tudna-e neki segíteni.
Cynthia mosolyogva válaszolta, hogy persze. Nyitva hagyta az ajtót és lesétált a lépcsőn Billy kocsijához. A hátsó ülés tele volt popcornnal.
- Gondoltam, segíthetnél behordani. Kettőnknek együtt már négy kezünk van. Anyócáéval együtt hat.
- Látom, arra készültél, hogy itthon lesz az egész család!
És úgy is volt: az ikerlányok mind a nappaliban ültek, ők is szerették Cynthia filmjeit, és még soha nem volt náluk ilyen mértékű „megmozdulás”. Csak azt sajnálták, hogy Mike és Tom ebből kimaradnak.
Maggie megismerkedett a család minden tagjával, bár kissé nehezen oldódott az idegen környezetben. Már akkor tudta, hogy furcsán fogja érezni magát, amikor Cynthia meghívta. Sejtette, hogy Billy keze erőteljesen benne van, hogy most ő is itt lehet. Azt gondolta, nem fog beleilleni ebbe a környezetbe, lévén, hogy ők jóval szerényebb körülmények között élnek.
Kíváncsi volt, Billy hogy érzi magát a pénz és jómód világában. Úgy látta, fia igen jól boldogul. És a Wellington szülők is úgy viselkedtek, mintha csak a szomszédaik lettek volna.
Kivételesen még Robert is otthon volt, tényleg teljes volt a létszám. Robert most találkozott először Billy-vel, és amikor Cynthia a konyhában üdítőt töltögetett, utánament, hogy „segítsen”, és közben nem mulasztott el megjegyzést tenni arra, hogy a leendő pasija egy talpraesett, és szórakoztató egyéniség. Cynthia már csak nevetett, hogy mindenkitől ezt a véleményt hallgatta az elmúlt időszakban.
Cynthia és Billy a nappalit konyhává alakította, készült néhány terülj-terülj-asztalka, és pár ülőpárnával is ki kellett egészíteni a berendezést, hogy mindenki kényelmesen elhelyezkedhessen és elférjen az egész társaság. Maggie-t Wellington-ék maguk közé egy öblös fotelba ültették.
Cynthia és Billy sürgölődött leginkább, mert látták, hogy a többiek körülveszik a visszafogott Maggie-t, és szórakoztatják. Maggie hamarosan igen kellemesen érezte magát, és erről pusmogott Cynthia is Billy-vel a konyhában.
Már minden készen állt, csak a filmek hiányoztak. Billy megkérdezte, hol tartja őket Cynthia.
- Fenn a szobámban. - Segítek lehozni őket. - Már lehoztam. Egyébként sem lépheted át a szobám küszöbét. Egy percig sem bízom benned. De ezt már először is megmondtam neked. – nevetgélt Cynthia.
- Oké, akkor majd valami más trükkel próbálkozom.
Billy azt kérte, időrendi sorrendben nézzék a filmeket. De mivel négy mozifilm hosszúságú alkotásról volt szó, tudták, hogy ez sok órába fog telni. Ezért Maggie javasolta, hogy a két kedvenccel kezdjék, és ha van még egy kis idő, akkor sorban a többivel.
- Oké, igazad van, anyóca. Ráadásul Cynthia kommentárt is ígért. Akkor indítsunk azzal, amelyikben ott bénázol az étteremben! – nézett rá vigyorogva Billy egyenesen Cynthiára. – Csak a jó hangulat kedvéért.
Cynthia berakta a lejátszóba, közben mindenki megtalálta a helyét. A lány a „nézőkhöz” fordult, és megkérdezte, tényleg igényt tartanak-e a megjegyzésekre, vagy csak Billy-nek magyarázzon, mert ő már látta magát a filmet. Persze mindenki a filmet akarta látni, és úgy voltak vele, hogy majd kérdeznek, ha a részletekre kíváncsiak.
Billy és Cynthia egy sarokba kuporodtak le, összetoltak két ülőpárnát és közel hajoltak egymáshoz, hogy Cynthia tudjon halkan beszélni és ne zavarják a többieket.
Billy szinte csak azt figyelte, ahogy a lány próbál kézzel-lábbal magyarázni, hogy ne nagyon lehessen a hangját hallani. Előfordult többször is, hogy egyenesen Billy fülébe sugdosott. A fiú természetesen mindennél jobban örült az ilyen pillanatoknak, de igyekezett elterelni a lányról a figyelmét, és az elmondottakra koncentrált. Pedig néha úgy érezte, meghal, ha nem csókolhatja meg. Mégsem tette.
Stephen pedig gyakrabban nézett Billy-re, mint a filmre. Kíváncsi volt, meddig marad plátói a kapcsolat.
Cynthia az éttermi jelenetnél mesélni kezdett egy srácról. Egy rajongóról, aki statisztának jelentkezett.
Le kellett állítaniuk a filmet, mert a többieket is érdekelni kezdte a történet.
Stephen kuncogott: ő már ismerte a sztorit.
- Így akart a közelembe kerülni. Ő akart a főszereplő lenni. Kipróbálták, mit tud, és semmi színészi tehetsége nem volt, de azért annyit megengedtek neki, hogy beülhetett az étterembe vendégnek. Ahogy ott mászkáltam az asztalok között, mint pincérnő, forgatás közben elkezdett bekiabálni, hogy az ő asztalához is menjek. Totál felkavarta a forgatás menetrendjét. Először azt hittük, hogy viccel, de szünetben rámakaszkodott, úgyhogy végül testőrök távolították el.

Amikor véget ért az első film, Billy felsóhajtott:
- Úgy szeretnélek látni egyszer filmezés közben!
Cynthia rámosolygott.
- Biztos? Gondold meg, mit kívánsz, mert könnyen előfordulhat, hogy teljesül.
- Adná az ég!
- Csak látni akarsz, amikor dolgozom, vagy szerepelnél is velem?
- Hű! Azt is lehet? – kerekedett Billy szeme.
- Hát… Statisztálni tudnál… De az igen érdekesen működik. Sokféleképpen lehet filmbe kerülni. Elmondhatom, ha érdekel.
- Naná, hogy érdekel.
- A legnehezebb, amikor bemész egy ügynökséghez, amelyik statiszták közvetítésével foglalkozik. Ott fényképeznek, teszteket töltetnek ki veled, felveszik az adataidat és majd hívnak. De nem mondják meg, melyik filmbe, hanem csak felhívnak kedden, hogy pénteken reggel kilenckor itt és itt, ilyen-olyan ruhában jelenj meg. Így a főszereplőket nem is látod, mert a tömegjeleneteket legtöbbször külön veszik fel.
- Milyen lehetőség van még? Ez nem fogott meg.
- Van olyan – magyarázott türelmesen Cynthia –, hogy a rendező vagy a forgatókönyvíró talál egy helyszínt, és megkérdezik az ott dolgozókat, hogy hajlandóak lennének-e az arcukat adni a filmhez. Ez olyan, mintha bemennének hozzátok az étterembe és forgatnának, miközben ti dolgoztok. Nektek csak annyiban bonyolódna az életetek, hogy a kamerák miatt másképp kéne közlekedni. Amit nem jól csináltok, azt úgyis kivágják.
- Na ez már jobban tetszik. De hogy lehet veled egy filmben szerepelni?
Maggie csóválni kezdte a fejét. Ez a fiú sosem áll le. Már látta, hogy Cynthiának milyen angyali türelme van ehhez a mohó kölyökhöz. És ahogy beszélgetnek! Mintha senki más nem lenne rajtuk kívül. Le tudják kötni egymás figyelmét. Ilyet még nem látott ennyire közelről.
- Akkor téged az a megoldás érdekel, amikor a színész vihet magával ún. vendégstatisztát. Ez a stábtól függ, hogy beengednek-e ismeretlent a helyszínre. Ilyenkor a színész vállal minden felelősséget érte. Ennek az a rizikója, hogy te viszed az én bőrömet a vásárra, úgyhogy ha ezt akarod, akkor leszel szíves rendesen viselkedni, különben eltiltanak tőlem, mint azt a másik srácot.
- Még el is tiltották tőled?
- Igen. Bírósági végzés van róla, hogy nem jöhet hozzám három méternél közelebb. Pedig szerintem sokkal nagyobb büntetés lenne neki, ha velem kéne élnie! – kuncogott Cynthia. – Rövid élete lenne szegénynek!
- A második filmet ne én válasszam! – nézett a társaságra Billy.
- Én sem! – csatlakozott Cynthia. – Mi elég jól ismerjük őket! Szerintem Maggie az egyetlen, aki egyiket sem látta eddig, jól tudom?
- De hallottam róluk, Billy mesélte.
- Akkor válassz te, anyóca!
Az „Android”-ot nézték meg, és még belefért az első horror is.
Maggie elismerte Cynthia tehetségét, és Billy jó választását.
Cynthia pedig szívből megkedvelte Maggie-t és remélte, hogy a családja is így van ezzel.
- Tényleg elviszel forgatásra? – kérdezte Billy később, amikor már hazafelé készülődött Maggie-vel.
Cynthia tudta, hogy most már nem mondhatja vissza. Ha meggondolja magát, hazudnia kell, hogy a stábtól nem kapott rá engedélyt. Cynthia pedig sosem hazudott. Mindig úgy irányította a beszélgetést, hogy ne kelljen hazudnia. Inkább elhallgatott valamit, ha szükség volt rá, de nem hazudott.
- Megkérdezem a következő filmnél, hogy bejöhetsz-e velem. De ha nem engedik, nem erőszakoskodsz, rendben?
- Megígérem.
- Oké. Egyszer én is voltam veled a színpadon, cserébe egyszer te is lehetsz nálam a filmemben, ez így igazságos neked is?
- Igen. Köszönöm.
Billy úgy érezte, jó úton jár Cynthia szíve felé.

Augusztus utolsó előtti hétvégéjén már szabályosan pánikhangulatban voltak a lányok, mert tudták, hogy nemsokára véget ér a nyár, bármennyire nem akarták, és a lányoknak megkezdődik a suli.
Ezt a hétvégét is nagyrészt a fiúkkal töltötték. Péntek este koncerteztek, aztán szétszéledtek: Jess Mike-hoz ment, Tom és Liz is randiztak, Billy pedig beült Wellingtonék nappalijába, és Robert-tel kártyáztak, Cynthia pedig a konyhában teasütit készített. A szülők ébren várták haza a másik két lányt, mert fontos dolgot akartak közölni velük. Cynthia és Billy sem sejtett semmit.
Sarah figyelt az ablakból, és amikor megérkeztek, behívták őket. A fiúk nem értettek semmit, ugyanúgy a lányok sem, de aztán Stephen megszólalt:
- Úgy döntöttünk, mivel egész nyáron időben hazatereltétek a lányokat, hogy jövő hét péntekre és szombatra rendkívüli kimenőt kapnak.
A lányok halkan felsikkantottak, a fiúk pedig egymásra néztek és vigyorogtak.
- Na, azért nem egész éjszakás kimenőre gondoltunk. – nevetett az apjuk – Ez csak azt jelenti, hogy aznap este legkésőbb hajnali egykor legyen a találkozó itt az ajtó előtt. Plusz két óra, rendben?
Jessica és Liz odaugrott az apjához és két oldalról átölelték és összepuszilták az arcát. Cynthia is csatlakozott, de ő csak halkan köszönetet mondott, nem ujjongott látványosan.
Pár perc múlva a szülők aludni tértek, a fiúk elköszöntek és hazafelé menet már tervezgetni kezdték, mivel is töltsék majd azt az extra időt.
Mike sandán mosolygott, Billy és Tom kérdőn néztek rá.
Mike bevallotta, hogy a múltkor már elég messzire jutottak Jess-szel, de kifogásolták mindketten, hogy mindig kevés időt vannak kettesben. Na de majd most!
Szerencsére Jess is alig várja az első alkalmat, de nem akartak kapkodni, és hát még elég fiatalka, ezt már megbeszélték. Így sem lesz az igazi, mert nem tölthetik együtt az egész éjszakát, de a két órával több az már nagy haladás lesz. De azért még nem teszik meg azt a bizonyos lépést, különben Mike mehet a börtönbe. És ez vár a másik két fiúra is, ezzel ők is tisztában voltak.
Eddig szerencséjük volt, mert a bulikon nagyjából velük egykorú lányokkal futottak össze, így amikor testileg közel kerültek egymáshoz, nem az a kérdés merült fel, hogy lehet-e, szabad-e, hanem hogy a lány akarja-e vagy sem.
Most az ikrekkel jól kibabráltak magukkal, mert vagy visszafogják a vágyaikat, vagy már a megismerkedés után le kellett volna lépniük. De mivel a lányok nem mutattak ajtót nekik, ezért úgy gondolták, előbb-utóbb szabad lesz a pálya.
Mondjuk pár év múlva…
Tom és Mike tudta, hogy nem fognak ennyit várni, amíg a lányok „felnőnek” és a törvény nem szab korlátokat nekik. Akad még egy kiskapu.
Mindannyian ismertek trükköket, hogyan tud egy fiú és egy lány egymásnak örömet szerezni anélkül, hogy valójában szeretkeznének.
Jessica úgy látta, ő már elég érett ahhoz, hogy eldöntse, mit akar a fiútól, úgyhogy nem sokat gondolkodott azon, meddig várjanak: a kölcsönös vonzódás megvolt, a védekezést megbeszélték, és azt is, hogy titokban tartják. De azért kitartanak, amíg csak lehet.
Mike gyorsan meg is kérte a fiúkat, adják neki ezt a szombatot, hogy ne neki kelljen dolgozni aznap este, és Jessica minél több újdonságot megismerjen.
Tom és Billy összevigyorogtak és „mindent a cél érdekében” felkiáltással kezet ráztak. Bár Tom is hasonlót tervezett péntek estére… Jutnak, ameddig jutnak Liz-zel.
Sejtették, hogy Mike jut leghamarabb hozzá Jessicához, mert ő volt a leginkább bevállalós a három lány közül. Cynthia még nem is engedte Billy-nek, hogy megcsókolja, Liz pedig csak a csókot engedte. Valószínűleg ők nem ismerték azokat a különleges ötleteket.
Billy most feláldozta magát, elvállalta mindkét estét, így a pénteki koncert után Tom sem lesz olyan fáradt, minden energiáját Liz ellenállásának megtörésére fordíthatja. Billy szurkolt mindkettőnek, hogy összejöjjön, amit szeretnének, és magában irigykedett.
Maggie magában sajnálkozott, amikor Billy mesélte, hogy a másik két fiú már összejött a lányokkal, ők pedig Cynthiával még mindig csak barátok. Jobban szerette volna, ha fia kigyógyul végre ebből a mazochista dologból, amit plátói szerelemnek csúfol.
Tom rákérdezett, hogy pontosan mikor is volt Billy csajszihoz két centiméternél kisebb távolságra, és ő beismerte, hogy amióta Cynthiát megismerte, azóta egyáltalán nem. Előtte még a bulikon el-eltünedezett lánnyal, de ez már nagyon régen volt, valószínűleg az őskorban. És amíg Cynthiával össze nem jönnek, nem is kerül közel máshoz. Utána pedig úgy betelik a lánnyal, hogy aztán azért nem.

Folyt.



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=20114