Családi csapás

1991. tavaszi szünet
Billy-t teljesen váratlanul és felkészületlenül érte, amikor Maggie otthonról felhívta az étteremben, és megkérte, hogy azonnal menjen haza.
Otthon Barb és Maggie már kisírt szemmel fogadták. Maggie magához ölelte és megint felzokogott.
Napközben, amikor Billy dolgozott, meghalt az apukája. A mentő már későn érkezett, nem tudták megmenteni.
Billy felhívta az éttermet, elmondta Mike-nak és Tom-nak is. Cynthiával még nem tudott beszélni, őt este akarta meglátogatni, amikor már kicsit összeszedi magát.
Cyn itthon volt forgatási szüneten, az ikreknek pedig az iskolai tavaszi szünet zajlott.
Cynthia azt hitte, Billy dolgozik, ezért az éttermet hívta fel délután. De ott a fiúk elmondták, hogy Billy és Maggie otthon vannak, de nem magyarázták meg. Cynthia felhívta Maggie-t, és a hangján hallotta, hogy valami iszonyatosan nagy baj lehet. De azt hitte, Billy-vel. Maggie elcsukló hangon elmondta, mi történt. A lány megkérdezte, elmehet-e most hozzájuk. Maggie tudta, hogy Billy-nek szüksége lesz rá.
Maggie nyitott ajtót, és átölelte Cynthiát.
-   Billy bezárkózott a szobájába. Próbálj meg bezörgetni hozzá. Minket elküldött, de rád nagy szüksége lehet.
Cynthia bekopogott.
-   Billy, engedj be, légyszives. Cynthi vagyok.
Óvatosan, lassan nyílt az ajtó, és megjelent Billy kócosan, piros szemekkel. A lány átölelte és magához szorította. Érezte, hogy Billy zokogni kezd.
-   Elment… elment… - mást most nem tudott mondani.
-   Tudom…
A lány csak szorította, simogatta a haját, és ringatni kezdte a karjaiban.
Leültek az ágyra, de Billy el is dőlt, és magával húzta Cynthiát.
Egész délután egy dolog járt a fejében. Hogy feleségül akarja venni Cynthiát.
Felült, a lány szemébe nézett és rákérdezett, hozzámenne-e feleségül.
A lányt meglepte az ötlet. Simogatta Billy arcát.
-   Szerintem korai lenne. És most nagyon nehéz neked. Gondold ezt át még egyszer. Most nem tudsz rendesen dönteni, és én ezt megértem.
Billy átkulcsolta a kezeit.
-   Nem, nem érted. Én komolyan gondolom. Emlékszel még, mit mondtál egyszer: hogy nagy családot szeretnél. Én is. Veled. Én szeretem a családomat. Tudom, hogy apám is szeretett engem. De sajnos nagyon sokat dolgozott, és keveset tudott velünk lenni. Rájöttem, hogy én nagyon keveset beszélgethettem az apámmal. Mert ő azon volt, hogy mindent megadjon nekünk, cserébe mindig dolgozott. Csak az idejét nem tudta már nekünk adni. De mindig tudtuk, hogy ott vagyunk egymásnak.
Cynthia nem akart arról vitatkozni, hogy ha Billy esetleg koncertezni akar majd, egyre nagyobb stadionban, akkor egyre kevesebbet tudnak majd együtt lenni.
-   Cyn, én veled szeretném leélni az életem. Veled, és azokkal a dolgokkal, amiket együtt teremtünk. Szeretlek.
-   Tudom, Billy, én is szeretlek téged, de most nem mondhatok igent. Nem akarom, hogy később megbánd.
-   Nem fogom. De majd megkérdezem máskor is.
-   Rendben, de előbb szedd össze magad kicsit. Most már te vagy a férfi a családban, neked kell lelket öntened a mamádba és a nővéredbe is.
Billy-nek tetszett, hogy Cynthia ennyire jól látja a helyzetet.
-   Igazad van. – állt fel Billy az ágyról.
-   Nem úgy gondoltam, hogy most rögtön. Beszélgethetünk még.
-   Visszajövünk később. Tényleg nézzük meg, mi van anyócával és B.J-vel. Itt alszol nálam, ugye?
-   Ha szeretnéd, akkor persze.
Billy magához szorította és megcsókolta.
-   Nagyon szeretném. De ha nem akarod hallgatni a nyüszítésemet, akkor inkább menj haza. Ma nem leszek jó társaság.
-   Nem a társaságod miatt szeretlek. Hanem azért, mert érző ember vagy, és most éppen gyászolsz. Nem lehetsz mindig happy.
Kimentek a konyhába, ahol Barb és Maggie beszélgettek halkan. Maggie felnézett, de teljesen kába volt. Barb egy kicsit jobb állapotban volt, de be volt dagadva a szeme. Billy átölelte mindkettőjüket, és egy darabig hallgattak.
Cynthia megkérdezte, itt maradhat-e segíteni valamiben, vagy inkább ne legyen az utukban. Nem tudta eldönteni, nem azzal segít-e leginkább, ha magára hagyja az összeroskadt családot. A gyász családi ügy, és ő nem akart beletolakodni. Barb barátja sem volt itt.
Maggie fátyolos tekintettel nézett rá, és bevonta a „körbe”. Cynthia torkát is fojtogatták a könnyek. Először nem értette, hogy tudnak ilyen fegyelmezettek lenni, de aztán észrevette, hogy valószínűleg sokkos állapotban vannak. Nem igazán érzékelték, mi történt velük, csak úsztak a levegőben.
Cynthia hazatelefonált és megmondta, hogy itt marad. Sarah és Stephen megdöbbent és részvétüket küldték Maggie-nek.
Aztán visszament a konyhába és nekilátott egy könnyű vacsorát készíteni. Számított rá, hogy nem fognak enni, inkább csak azért foglalta el magát, hogy ne sírja át ő is az estét. Igyekezett észnél maradni.
Nyugtató gyógyteát is főzött, elővette a csészéket, és töltött mindenkinek. Maggie hálás arccal nézett rá, de most megköszönni már nem telt az erejéből. A lány megértette és bólintott.
Amikor leszedte az asztalt, elhozott Billy szobájából egy nagy gyertyát, középre helyezte, tett rá egy fekete masnit, és meggyújtotta. A többiek nézték, mit tevékenykedik. Aztán körbeülték a gyertyát, és nézték a fényét. Cynthia megszorította Billy kezét, és megszólalt:
-   Szeretném, ha mesélnétek róla. Én nem ismertem annyira, mint ti. Azt mondjátok el, amit fontosnak tartotok. Ha sokáig és sok mindenre emlékszünk, akkor tovább fog élni velünk.
Billy nagy arccsókkal jutalmazta az együttérzéséért. Ő kezdte, ahogyan kicsi gyerekként emlékezett. Barb kiegészítette, de Maggie-nek volt a legtöbb mesélnivalója. Órákig beszéltek, aztán Cynthia megszorította a nő kezét.
-   Elfáradtál ma, szerintem menj lefeküdni.
-   Nem tudok majd aludni.
-   Nem baj, fürödj meg, és dőlj le. Holnap is hosszú nap lesz. Barb, szerintem megágyazok Neked Maggie-nél. Vagy fordítva legyen?
Nem értették, de Billy igen. Nem akarta, hogy édesanyja egyedül töltse az éjszakát.
-   Szerintem, anyóca, te menj B.J-hez aludni. Megyek, segítek Cyn, átpakolni.
-   Ne rendezzétek át a szobát! – tiltakozott Maggie.
-   Nem bántjuk, csak megágyazunk neked Barb-nál. – nyugtatta Cynthia. Bementek a hálószobába. Billy-t ismerős illatok vették körül, és amikor szétnézett, meglátta édesapja pár ruhadarabját a széken. A köntöse az ágy végén volt leterítve. A papucsa az ágy előtt. Minden tárgy és holmi készen várta, hogy hazajöjjön.
- Melyik lehet az anyukád ágyneműje?
Cynthia nem kapott választ, Billy odaszegeződött az ágy mellé. A lány körülnézett: szemüveget és újságot talált az egyik éjjeliszekrényen. Úgy döntött, ez az oldal lehetett az apukáé. Felhajtotta a takarót, átvitte Barb szobájába, ugyanígy Maggie papucsát és köntösét, és néhány este szükséges dolgot még. A fürdőszobába is bekukkantott, és tudta, hogy Maggie ott is sírni fog. Visszament, hogy megkérje Barbarát, segítsen az anyukájának, és legyen ott a fürdésnél.
Billy felsegítette őket az asztaltól, és ő elvonult a saját szobájába. Cynthia agyába még egy gondolat befészkelődött, és elhatározta, hogy megkérdez még egy-két dolgot.