Mosolyod szép, és kedves még,
Mikor felém fordulsz, ha hozzád szólok,
De észre vettem, szemedbe nemrég
Kihunyt a tűz, s ajkadról fogynak a bókok.

Remélhetem-e közeli jövőnktől,
Hogy újra éljem a régi varázst?
Leégett, széttiport tábortűzből
Nyerhetek még legalább parázst?

Talán az új hajnal lehet gyógyír,
S felfedezzük újra egymást.
Egy őszinte kapcsolat sokat elbír,
S meghálálja az igazmondást.

Reggelre eltűnnek messze a felhők.
Hangod végre, újra nekem zenél.
Előbújunk magány menedékünkből.
Szíved ritmusa a szívemig elér.