Az alábbi jeleneteket a rádiókabaré pályázatára készítettem.

Skizofrénia

- Bocsánat! Leülhetnénk ide a padra?
- Nem látják, hogy már így is alig férek el?
- Én nem látom. Csak én.
- Na jó! Üljenek le. De ugye nem akar ismerkedni velünk?
- Ezt csak a magam nevében ígérhetem. A magam nevében nem.
- Tépjen sorszámot, és üljön már le!
- Én?
- Mit bánom én! Csak legyen végre csend!
- Nekem ez nem adatott meg. Valaki mindig beszél hozzám.
- Kicsoda?
- Azt nem tudjuk. Régóta vár?
- Igen. Reggel óta.
- Hiszen reggel van!
- Már annyi az idő? Mit piszmog ennyit az a doki odabenn?
- Van benn valaki nála talán?
- Igen. Én.
- Akkor mit keres itt kinn?
- Gondoltam, megvárom magam.
- Maga skizofrén?
- Én nem. Csak aki bent van.
- Az elég veszélyes. Olvasta a cikkemet a tudatállapotokról?
- Maga ír?
- Ne szórakozzon! Magyarul beszélek, nem?
- És olvasni szokott?
- Mit?
- Például a gyógyszerek tájékoztatóját?
- Nem szedhetek gyógyszert. Érzékeny vagyok rájuk.
- Akkor az imént mi volt az, amit bevett?
- Gyógyszer. Csak én vagyok rá érzékeny. A többiek nem.
- Nézze! Nem akarom megsérteni, de maga egyedül van.
- Tudom.
- Akkor mit beszél többes számban?
- Ha csak magamról beszélnék, megsértődnék.
- Maga lelkileg beteg.
- Ostobaság! Ezt ki mondta magának?
- Én.
- Mit szokott tenni, amikor megszólalnak a hangok?
- Felvilágosult ember vagyunk.
- Ne mondja!
- Ha megszólalnak, tudom, hogy az nem a valóság.
- Mégis mit tesz ellene?
- Figyelmen kívül hagyom, kivéve, ha dicsérnek.
- És mit szoktak mondani, amikor dicsérik?
- Béla, te egy nagyon rendes, becsületes, és okos ember vagy.
- Önt Bélának hívják?
- Nem. Ferinek.
- Akkor miért esik olyan jól magának?
- Mert mindig Béla akartunk lenni.
- Na, jó! Inkább visszajövök a holnapi rendelésre.
- Ne féljen! Nem vagyok veszélyes.
- Ezt mi nem tudhatom. Viszlát!

Zavaros történelem

Toldi: Te Pali! Hallottad? Megint jön a török!
Kinizsi: A Török Bori? Az jó!
T: Nem. Nem operett lesz. Csata.
K: Utána sem lesz operálás?
T: Ne viccelj! Operülés. Páholyból nézzük az öldöklést.
K: Mikikém! Most melyik csata jön?
T: A Végvári.
K: Az Ádám?
T: Igen. A Neotonból. Csatadalt írt. Azt adja majd elő.
K: Áh! Úgy sem tudja lefőzni a D.J. Tinódit!
T: Igaz! Arra még a mai fiatalok is csápolnak.
K: Tavaly is végig nótázta az országot.
T: Ő az első magyar musical szerző.
K: Elég jó a piárja, meg kell hagyni.
T: Inkább mesélj, miért rohantál ki olyan gyorsan a várból?
K: Sajnos a válóper után az asszonynak ítélték a kérót.
T: És kikergetett izibe, mi?
K: Harcos nőszemély. Ismered. És te? Mi van az állásoddal?
T: Mi lenne? Stabil, mint a malomkövem
K: Hallottam valami cseh vendégmunkásról.
T: Ja, az? Téged félretájékoztattak. Kiegyeztem vele.
K: Te Miki! Minek hősködni? Nősülhetnél inkább.
T: Csak azt ne! Inkább a két toportyánféreg a nádasból.
K: Te félsz a lányoktól? Akkor már értem.
T: Mit értesz, heh?
K: Hogy nem szerződtél Egerbe a Dobó fővállalkozóhoz.
T: Na és? Mi köze ehhez a nőknek?
K: Ott az asszonyok is együtt harcolnak a katonákkal.
T: Rosszul tudod. Nem félek, csak nem vettek fel.
K: Miért nem?
T: Olyan embert kerestek, aki rá sem tud nézni a piára.
K: Akkor már értem, miért pont a Gergőt alkalmazták.
T: Öregszel Palikám! Figyeltelek tegnap.
K: És mit láttál?
T: Csak fél hordónyit tudtál lenyelni a Bikavérből.
K: Sok volt előtte a fácánsült
T: El kellene menned Siklósra.
K: Miért pont oda? Mi van ott?
T: Tenkes Szanatórium és Gyógyfürdő.
K: Ahol a Buga Jakab a masszőr.?
T: Arról beszélek. Igen
K: Inkább gyúrnom kellene. El vagyok lustulva.
T: Igazad van. Alig van mostanában bunyó. Az is rövid.
K: Ja. Villámháború. Kutyafuttában pofozkodunk csak.
T: Erről jut eszembe! Vennem kell egy házőrzőt., oda a Bodri.
K: Arról már lekéstél. Csak egyszer volt Budán kutyavásár.
T: Most akkor mi legyen?
K: Próbáld meg a Kínai piacon.
T: Ne keverjél Pali! Ne keverjél! Azok még nincsenek itt.
K: Akkor mi legyen?
T: Járjunk egyet, elzsibbadt a lábam.

Óra-ékszer

- Jó napot kívánok!
- Jó napot! Miben segíthetek?
- Egy szép karórát szeretnék vásárolni.
- Akkor ön a legjobb helyre jött. Ajándékba lesz?
- Igen, igen!
- Kinek tetszik vásárolni?
- Nem tetszik, de az anyósomnak veszem.
- Ha szabad kérdeznem, milyen alkalomból?
- Muszáj kínoznia?
- Elnézést! Máris mutatom. Mit szól ehhez a darabhoz?
- Szép. Túl szép!
- Kérem, ez az óra nagyon sokat tud.
- Az nem lesz jó. A mama utálja, ha többet tudnak nála.
- Úgy értem, több funkciós.
- Ölni tud?
- Talán, ha szorosabbra állítom a szíjat. Esetleg.
- Jó. Megveszem.
- Van benne számológép funkció is.
- Remek! Ő is egy számológép. Mindig elszámoltat engem.
- Ismerős helyzet.
- Tud mást is ez a vacak?
- Hogyne! Benne van Gubanga teljes hely és vízrajza.
- Miért éppen Gubangáé?
- Mert ott készítették.
- Ez nem fontos.
- Dehogynem! Mi van, ha az anyósa Gubangában járva eltéved?
- Adná az ég!
- Van még itt oldalt egy kis gomb.
- Azzal mit tud az óra?
- Semmit, de nagyon elegáns.
- Nincs egy tűzszerész ismerőse? Tudnék rá egy funkciót.
- Sajnos nincs, de talán, ha átfárad a szomszéd üzletbe…
- Ott mi van?
- Ott remek barkácskönyvek kaphatók.
- Miféle barkácskönyvek?
- Például, a „Hogyan készítsünk pokolgépet házilag?”
- Mondja csak! Pontosan méri az időt ez az óra?
- Igen.
- Akkor mégsem kell.
- Miért nem kell?
- Ha látogatóba készül hozzánk a mama, nem kési le a buszt!
- Megpiszkálom, és a közelébe sem fog járni a pontos időnek.
- Maga az én emberem. Mennyibe kerül ez nekem?
- Hetvenezer forint lesz. Nyakláncot nem vesz a mamának?
- Milyen nyakláncot?
- Preparáltat.
- Ezt hogy érti?
- Irritálja a bőrt, esetenként rákot is okoz.
- Nagyon jó! Csomagolja azt is mellé!
- Nyugodt lehet. A csomagolást is preparálom. Viszketőporral.
- Jó! Addig én átugornék a szomszéd boltba azért a könyvért.