egyre zavarosabb minden,
ha munka van, dolgos kéz nincsen,
itt a várva várt szabadság,
első a polgár, (nem érzed?), badarság,
valami mindig bánt, talán sors,
vagy csupán sután a múlt árnya vádol,
feketék jönnek, s mennek,
fehér könnyek helyett,
a kényszer kardját fenik,
szájpárti csaló senkik,
arab a tavasz, de jó lesz,
kiáltják a ravasz jenkik,
most isszuk a levüket,
hiába tudjuk nevüket,
csendben kortyolunk...
