Sírós-szép tavaszon megáradtak a vizek
Hangos jajszavakon megedződtek a hitek
Megannyi hányódó porszem csak félszegen
Sodródva merengünk a sivár enyészeten

Amit a sors kirótt, nekem is tennem kéne
A világ az enyém is immár ötven éve
Szél fújja néha vagy eső veri ősz fejem
Örök randevúra jön a szép tavasz velem

Jövök, s teszem, mit félszegen is tennem illik
Világot építve, bár csöppet sem idillit
Hol a szónak új hatalma van, s világít a rend
Mert megérdemeljük mind a Földön idelent

Csak kicsit több jót, és kinek-kinek jobb sorsát
Kevesebb jajt és boldogabb lesz az ország
Kinyújtott kéz soha árván ne maradjon
Kinek-kinek mit érdemel, az Isten azt adjon.