Mindig azzá válunk,
amit mások látnak bennünk,
sosem leszünk többek, mit másnak adhatunk,
mert hiába dúskálunk anyagi javakban,
értékét veszti az, hogyha meghalunk.
De ha egész életünket s benne emberségünket,
annak tudatában éljük,
hogy mások szívéhez, hogy viszonyulunk,
akkor minden szívben ott hagyunk
egy parányi érzést,
mitől halhatatlan lesz
ember-mivoltunk