„Kis poros út
a mező szélén,
ennyi…
Ugye milyen
szép tud mégis
lenni?”

 
Mert
minden poros úton
nyílik vadvirág,
ami értünk árasztja
bódult illatát,
s minden mezőn marad
néhány madártoll,
amiért az ember
méltón lehajol.