Ötven év után

Megmértem magamban ötven évet.
Hitem vállamra vert: Jól csináltad!
Boldogságmorzsákon hónapokig éltél,
s zománcodról lepattogzott a bánat.

ma úgy érzem megkövült zárvány
mumifikált penész volt csupán
a mérlegre tett ötven évem

Bezárt világomban nem fájt a tegnap,
s nem fájt a lélekgyilkoló bántás.
Szívemre rákérgesedett kő lett a var,
számon örök mosoly rejtette titkát.

ma úgy érzem eddig nem is éltem
mumifikált penész volt csupán
a mérlegre tett ötven évem

Most itt vagyok és kapkodom a levegőt,
mint újszülött elhagyván az anyaméhet.
Sikítva felsírok boldogság fájdalmától
Szerelmed fejtegeti szívemről a kérget.

ma úgy érzem, most kezdődik az élet
mumifikált penész volt csupán
a mérlegre tett ötven évem