(felemel, hogy /nem/ kell szavaznom)

légycsapó munkáján

halottnak tettetem magam

furcsa e póz

ám muszáj

az új árjavér kezén gépityu

csiszolatlan gyémántként

aranypólyába bélelt agyában

szutyok én

sárban fekszem -

erősen zakatol mindenem

retinámra éjt karcolt

egy menekült

smaragdpelenkájának

megváltása

vérben áztatott a mennyezet

a biztató jövő új sara

halottnak tettetem magam

pedig szépen halhatnék

arra ébredtem

hogy nincs fejem

bár lehet hogy testem

leng az új idők szellőjében

halottnak kéne tettetnem magam

de nem megy

az általánosítás

s csak az elmém véli már

hogy én még én vagyok

és a magasságos fikája lettem

dekáznom kéne

végtelenített demokáré térzenén

széttárt lábú mindenasszonyok

között és a saját menekülttáborom

kosztját fitymálni

de halottnak tettetem magam