Pillantásom les rám a sarokban, Pókhálós tükrében bujkál a félsz, Könnyei közt szívem belerokkan, Só marta szirtjein fúl a remény.
Küzdök vele én is a félhomályban – ellen, Hol szétcsúszó képeken hölgy áll feketében, Ajkán mosoly szalad végig, eltalál – mellen, Hűlt helyén mocorgok rég, ihlet-ölelésben.
