minden elmúlik, minden csak érkezik,
hol a tenger visszanyúl a kezdetig,
csak a fuldoklás áll szilárd talajon,
emlék nélkül – alkony jár a hajnalon.

mérgezett nappalok futószalagon,
rég ledőlt már az utolsó szélmalom,
béke van, és fásult hangyaszorgalom,
ám a lélek számára nincs irgalom.

minden elmúlik, minden csak érkezik,
azokban, kiknek a lelkét mérgezik:
rohanással – majd megy rájuk a fedő,
és lélek-lábasukban, emlék nélkül
bolyongnak utánad, idő-kikötő…