Kétségbetűk

Virágzik a ház körül a május,
mégis minden illat mást üzen,
akácillat, édes, csalfa mágus,
mégsem jut eszembe semmi sem.

Volt, amikor mondani akartam,
s megkérdezni, amit nem lehet,
válaszokban megfulladva martam
verseimbe kétségbetűket.

Volt az görbe, hűvös mozdulatlan,
beragadt a sóhajok közé,
kacskaringós, tekergős szavakban
elcsavargott tévutak felé.

Szőttem álmot, száguldót a széllel,
csillagláncra fűztem vágyakat,
elmondanám, de már nem is értem,
miért került mindenre lakat.

Hogyha egyszer összeállna bennem,
összefonnám lelketek köré,
sorba raknám verssé rendezetten,
s annak adnám, aki értené.

2013. május 7.