Felhőfehéren, tintakéken…

Kéne valami könnyű álom,
átbarangolni héthatáron,
táncolni százszor… Nem. Ezerszer.
Úgy szeretni, hogy ne felejts el,

kéne valami őrült álom,
szivárványcsúszdán, óceánon,
alámerülni hajnalfényben, 
felhőfehéren, tintakéken, 

feszülni pitypangvitorlának,   
esőernyőzni - fojt a zsák-lak,
a többit holnap kitalálom -,
s valóság lesz egy édes álom…

2014. február 28.