Az összes árnyalat tiéd lehet,
csak hunyd le emlékül a szép szemed.

Törd mögé még
prizmádon azt a különös helyet,
ahol egy ég
táncolt még lassút a fejünk felett,
és ha nézel,
két szín marad, a többit viheted.
Mert ha éjjel
részegen nem vagyok már jó neked,
ne hagyd reggel,
hogy karjaid szánalomból öleljenek.
Nem kell mosoly,
a harmadik ütem a robbanás,
ugye látod?
a V-henger a világ, semmi más,
délibábos

tükröződés az aszfalt utakon,
fekete bőrben és krómban utazom.