Szapphó, mi, fá, szó
Felfelé néztem, csivitelt a nap, szép...
- bár az éj most már eleget maradhat -,
nézd, a morcos számra mosoly szalad szét:
hála Kodálynak.

Pár vonalban pötty, de zenék a sorsok,
- végesen szórt kotta a dallamokból -,
nyárutó még dús idején a sok-sok
fecske a dróton.



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=23324