Magyarország legnagyobb terroristája
Magyarország legnagyobb terroristája
…A pontos idő 14 óra. Híreket mondunk. Az Országgyűlés elnöke hamarosan szavazásra bocsájtja a terrorizmus ellenes…
- Eh, mit tudnak ezek a terrorizmusról! – emelte fel a hangját a rádiót figyelő Pistabá.
…az úgynevezett saláta törvényhez több módosító indítvány érkezett az ebédszünetet követően…
- Na, mert maga aztán mindenhez ért! – vágott vissza Jutka, a vörös hajú pultoscsaj.
- Mindenhez is! Kapcsold már ki ezt a zajládát, mert a teljes Parlament… ehh! Egyébként igenis értek a terrorizmushoz, osztálytársam volt a legnagyobb merénylő az országban! – nézett hamiskásan az ulti-mester.
- Kikapcsoltam! Tényleg hablaty az egész – értett egyet a lány. – Na, meséljen erről a főterroristáról, úgysincs semmi dolgom, kong a kocsma az ürességtől!
- Nos, ha adna egy kis fröccsöcskét, szívesen elmondanám, de így kiszáradt torokkal…
Adta.
- Tehát, kedveském, az úgy volt, hogy az középiskolai osztálytársam benevezett a „Ki tud többet a Szovjetunióról” népszerű vetélkedőre. Egyébként úgy hívták a srácot, hogy Matuska Karácsony.
- Hm. Elég furcsa egy név – ráncolta a homlokát a pultos, valami rémlett neki, de nem ugrott be.
- Az. Csúfolták érte, nem volt könnyű neki. Ezt úgy kompenzálta, hogy tanult, mint a güzü, mindenben a legjobb akart lenni. Ha mégse úgy történt, azt nem bírta megemészteni. A három napos vetélkedőn pedig pont ez lett, holott az első helyezés egy hét üdülés volt a kies Salgótarjánban.
- Mije nem sikerült?
- Na, ez a legszomorúbb! A vaktérképen véletlenül összekeverte Azerbajdzsánt az Örmény tagköztársasággal. Kínos baki volt már akkoriban is. És itt törhetett el valami a lelkében! Csak kóborolt a diákoknak otthont adó kollégiumban, míg a többiek városnézésen élvezkődtek. Szinte magánkívül volt a dühtől, amikor valahogy bejutott az üres konyhába. Szépen oda volt készítve a panírozott hús a sok gyereknek. Ő meg elborult aggyal levert egy bronz Lenin-fejet a szekrényről, ami összetört! Kiborult belőle egy csomó Mesesajt, amit oda rejtettek a konyhások, mivel ehetetlennek tartották, mert mit tehettek mást?! Folyamatosan érkeztek a szállítmányok a központból… Matuska szeme felcsillant, összeszedte a matériát, megolvasztotta a gáztűzhelyen, majd leöntötte vele a hússzeleteket! Aztán bejutott a kamrába…
- Juj, de izgi! Kér még egy fröccsöt?
- Kedves vagy Judit, köszönöm! – kortyolt egyet Pistabá, hogy új erőt merítsen az egyre sötétebb történethez. – Szóval, bejutott a kamrába, ahol hatalmas konzerv-hegyekben állt a „Kőrösi babfőzelék kolbásszal”. Ettől a látványtól először elszontyolodott, hogy mégis lesz vacsora, majd ördögi tervet eszelt ki! Tulajdonképpen ez volt az első merényletkísérlete. Megfigyelte, hogy a kollégiumi alvóterem ablakai elektromotorral, egy gomb segítségével működtethetőek. Persze, csak egyszerre, mind a harminc, nem volt egyénieskedés akkoriban! Belopózott a terembe és az összes ablakot rögzítette facsavarral, lehetetlenné téve a nyitást. Kemény munka volt, mert az ötvenes években épített ablakkeretek szabotázs-biztos glettelést kaptak. De megcsinálta.
- Hogy ne szökjenek meg a szegény gyerekek? – kérdezte Jutka.
- Inkább a gázelegy – csippantott a szemével az öreg. – A sok babfőzelék, sok gyerek kombó azt jelenti az éjszaka során, hogy sok metán fog fejlődni, ami fő alkotó része… az izének, hogy is fogalmazzak finoman? Véggázoknak.
- Értem, ne ragozza. A gyerekek, izé, tele-véggázosítják a termet az éjszaka. De csak nem fulladnak meg?!
- Azt nem. De valamelyikük nem bírja majd a bűzt. Megpróbálja megnyomni az ablaknyitó gombot, a lecsavarozott keretek miatt erőlködő villanymotor szikrát vet… és bumm! Felrobban a metán és a hálókörlet! Ráadásul akkoriban fáradt olajjal kenegették a parkettát rendszeres időközönként, hogy megelőzzék a fabetegségeket. Na, meg hogy eltüntessék a fáradt olajat.
- Olaj a tűzre – sóhajtott Judit. – Borzasztó terv! Hogy úszták meg, mert megúszták, nem?
- Meg. Még ez a zseniális ifjú bűnöző sem számolt egy másodlagos kémiai reakcióval. Az éjszaka során keletkező khm, véggázok elértek egy kritikus szintet, de még a végzetes ablaknyitás előtt reakcióba léptek a fáradt olajjal, ahol a sok, szétszórt „Szovjetunió” című újság volt a katalizátor. Ez a reggeli ébresztő után derült ki, csakúgy, mint ahogy egy titkos gyártási folyamatra is fény derült végre. Olyan döbbenet lett úrrá az ébredő gyerekeken, hogy még az egyik KISZ-titkár is csodát emlegetett!
- Miért, mi történt?!
- Bokáig gázoltak a Mesesajtban.
(Még nincs vége!)
|
|