Sipiczli Pekengóczy kalandjai
Negyedik szín (uborkazöld) - Sipiczli Pekengóczy és a részleges névnap
Sipiczli Pekengóczy többször is hivatalos volt névnapi ünnepségre. Az egyik erdei barátjának a névnapját ülték éppen, amikor a kis baráti társaságból az egyik meghívott vendég egyszer csak nekiszegezte a kérdést Sipiczli Pekengóczynak:
- Neked mikor van a névnapod?
Sipiczli Pekengóczy kissé zavarba jött, lehajtotta fejét és szomorúan csak ennyit mondott:
- Nekem nincs névnapom.
- Nincs?! - hördült fel szinte egyszerre a kis csapat.
Sipiczli Pekengóczy szomorúan ingatta a fejét:
- Nincs!
A tábortűz hiába pattogott, a lángocskák hiába ugrálták körül a farakást, mindenki elszomorodott azon, hogy Sipiczli Pekengóczynak olyan kacifántos neve van, hogy neki még a naptárban sincs helye. Sipiczli Pekengóczy aznap szomorúan ment haza ismerőseitől. Szomorú volt, mert ő, aki annyira imádta az ilyen kis ünnepségeket, sohasem ünnepelhette meg a saját névnapját. Mindig csak mások ünnepein vigadozott. Amikor Sipiczli Pekengóczy elköszönt és hazaballagott, a többiek még maradtak egy kicsit. Senkit sem hagyott nyugodni Sipiczli Pekengóczy "névnaptalansága", ezért kerítettek gyorsan egy naptárt.
Másnap már kora reggel Sipiczli Pekengóczy háza előtt toporogtak. Sipiczli Pekengóczy álmosan nézett ki az udvarra, de azonnal kiment az álom a szeméből, amint meghallotta, hogy bizony, e naptól fogva már neki is lesz névnapja. Sőt, mivel eddig sohasem ünnepelhette meg a saját neve napját, ezután egy évben legalább egy tucatszor ünnepelhet majd. Sipiczli Pekengóczy barátai kiterítették a nagy naptárt, és elmutogatták neki, milyen hónapokban és napokon lesznek a neve napjai.
Sipiczli Pekengóczy első névnapja rögtön január elején lesz, január 5-én Simon napján, aztán nemsokára január 18-án Piroska napján ünnepelhet újra Sipiczli Pekengóczy. Majd jöttek sorba a neve napjai:
április 16. Csongor
május 2. Zsigmond
július 11. Lili
október 2. Petra
október 13. Kálmán
október 22. Előd
október 23. Nemzeti Ünnep
november 3. Győző
november 21. Olivér
november 22. Cecília
december 22. Zénó
december 25. Karácsony
december 26. Karácsony.
Sipiczli Pekengóczy először nem értette a dolgot, de amint a névnapok kezdő betűit megmutatták neki, rögtön összeolvasta a betűkből a saját nevét. Még az y betűt is megtalálta Karácsony napjának nevében. Sipiczli Pekengóczyt meggyőzték, hogy bizony a részleges névnap ugyanolyan jó, mint annak a névnapja, akit egyszerűen csak Pistának, Gábornak, Tamásnak vagy éppen Dersnek hívnak. Sőt, a részleges névnap még jobb, mert egy évben többször is megülhető. Sipiczli Pekengóczy nagyon boldog lett, mert az eddig elmulasztott névnapjait most már akár tizennégyszer is megünnepelheti egy évben. Azért meg főleg büszke volt, hogy két neve napja is nagy ünnepre esik.
Kedves ismerősei még arra is figyeltek, hogy ha Sipiczli Pekengóczy véletlenül nem érne rá december 25-én megünnepelni a nevenapját, mert Karácsony van, akkor azt megtehesse akár másnap is. Lett is nagy vigadalom a kiserdőben, a nagy hangzavar összecsődítette Sipiczli Pekengóczy minden barátját, akiket a házigazda szépen be is mutatott egymásnak. Eljött mindenki, aki számított! Ott volt: Nyiszlett Vakari Maszkara, Dzsekszon Bebelínó, Manó Mandolinettínó, Csokkancs Muki, Kucska Malac, Szőrös Mukedli, Rövidszemű Kucsiknyák, Bündzen Csicsi, Csicska Baba, és még az öreg Kukorelló Mester is eljött, így aztán szépen összecsődült a sok-sok névnaptalan barát.
Mondanom sem kell, hogy aznap szinte rongyossá nézegették és jelölgették a naptárt! Akkora vigadalmat ültek erre a nagy örömre, olyan zenebonát csaptak a tücskök, hogy csak úgy pattantak el a húrok a hegedűkön, az erdő fái úgy táncoltak, hogy kérgüket össze-vissza ledobálták egy halomba, aztán amikor kimelegedtek, csak úgy csavarták a vizet az ágaikból.
Már mindenki rég hazament, amikor a kiserdő még mindig visszhangzott a sok elkiabált hangtól. Ezt a mulatságot Sipiczli Pekengóczy nem igazán felejti el egyhamar.
