Kinyílni készül szívem a világra.
Valami szép őszi dal dúdol bennem,
s a fájó hangokat temetné lelkem.

 

Kattanó percek fehér számlapjain
az elmúlás békés csöndben tapogat.
Zizzenő, hűs avar fed be álmokat,

 

kertek alól füstölgő illatokkal
száll a nyár, és tovatűnő köddel jár
karöltve a bíborfényű napsugár.

 

Pillangók elfáradt körtáncát súgom
füledbe, s húzódom hívó öledbe.
Mosolygó várakozás hull csöndünkre.