PÁR-BESZÉD

- Zajtalan menedékedben hallod-e a bennem várakozó csöndet?
- Melletted élem. Magányod szívemben csönget.
- Látod-e a mindennapok küzdelmében megélt konok évődésem?
- Tétlenül nézem. Várlak, s nyújtom feléd kezem.
- Tépett lelkemben mért hagytál magamra, s mért nem lehetek egyetlened?
- Két magányt élek. A szívemben őrzöm helyed.
- Mért fontosabb nálam minden, s közönnyel, gúnnyal, haraggal miért bántasz?
- Érted haragszom. Szemem tükrében a válasz.
- Hol találom vesztett boldogságom, s enyém volt-e valaha szerelmed?
- Magadban keresd. Nem csak volt. Ma is szeretlek.