Örök csillag
vagy te, Lélek.
Rám ragyogtál
- benned élek.
 
Tervek, vágyak
- mind ígérnek,
míg egy zord nap
porrá égnek.
 
Mint bőrbe mart
fájó stigma,
nyomot hagytál
bús Sorsomba'.

 

Éj-csöndemben
ring egy hullám,
mellé rejtem
könnyes párnám.

 

Tiszta hangú
múlt-remények
vígasztalnak -
égig érnek.
 
Tündér tested
álmot ejt rám.
Égre festett
fény-szivárvány
 
csillagot szór,
lelkemmel hál.
Mégis... mintha
értem volnál.