Mosolyodba bújó csöndem
elidőz egy érintésen...
Ma csókod csenném, reszketeg,
s te vágyaimat kergeted.
Fut az idő: kéz a kézben,
fény remeg az éjek ében
tengerén. Mély tükrű szemek
léleknyi szikrája leszek –
mosolyodba bújó csöndben
megidéz az érintésem,
s míg elfutok veled,
az álmaimba rejtelek.