Január
Arany-Tóth Katalin:
Január
Mínuszokká hűlt várakozásban
jégvirágokról álmodik a hajnal:
titokban csipkét fest ablakomra
és körbefonja fagyönggyel, fagyallal.
Fekete-fehér pillanatokból
az idő elmúlássá foszlik bennem,
érintésbe kapaszkodó hiányt
takargat csapongó koldus-szerelmem.
Télruhát gombol reám a sötét,
magányos szavakba menekít a csend,
s a kíváncsi arcokba gyűrt mosoly
szememből apró kavicskönnyeket ejt.
|
|